98. Az űrkutatás és az űrhajózás eredményei és távlatai

Középszintű fizika érettségi feladatok

https://kemfiz.hu/fizika_kozep_csillagaszat.html

Csillagászat

Elemző

Feladatok:

a) A Nap körül mely bolygók vannak a lakható zónában, melyek túl közel vagy túl messze? 

b) A Gliese 581 körül mely bolygók esnek a lakható zónába, és melyek nem? 

c) Melyik csillagnál van közelebb a lakható zóna: a Napnál vagy a Gliese 581-nél? 

d) A Vénusz és a Gliese 581f keringési idejét hasonlítsa össze az ábra alapján.

a) A Nap lakható zónája

A Nap lakható zónájában a Föld helyezkedik el.

• Túl közel: Vénusz

  • erős üvegházhatás → túl magas felszíni hőmérséklet

• Túl messze: Mars

  • gyenge besugárzás → alacsony hőmérséklet

b) A Gliese 581 lakható zónája

Az ábra szerint a Gliese 581 lakható zónájában:

• Gliese 581c

• Gliese 581d

helyezkedik el.

Túl közel: Gliese 581b Túl messze: Gliese 581e

c) Melyik csillagnál van közelebb a lakható zóna?

A Gliese 581 egy kisebb tömegű, halványabb vörös törpecsillag, mint a Nap.

• kisebb fényesség → kisebb hőleadás

• ezért a lakható zóna közelebb húzódik a csillaghoz

Tehát a lakható zóna a Gliese 581-nél közelebb van, mint a Napnál.

d) Vénusz és Gliese 581f keringési ideje

Kepler III. törvénye szerint:

A keringési idő a csillagtól való átlagtávolságtól függ.

Az ábra alapján:

• a Gliese 581f közelebb kering a saját csillagához, mint a Vénusz a Naphoz → ezért a Gliese 581f rövidebb keringési idejű, mint a Vénusz.

Középszintű fizika érettségi feladatok

https://kemfiz.hu/fizika_kozep_csillagaszat.html

Csillagászat

Tesztek

2. Mi az előnye a Föld körüli pályán működő távcsőnek?

B) A megfigyeléseket nem zavarja a Föld légköre. 

Magyarázat: A légkör szórja és torzítja a fényt, ezért a földi távcsövek képe kevésbé éles. A légkör felett sokkal tisztább, nagy felbontású megfigyelések végezhetők.

19. Miért nem használtak ejtőernyőt a Holdra szálló űrhajók?

B) Mert a Holdnak nincsen légköre, így ott az ejtőernyő hatástalan. 

Magyarázat: Az ejtőernyő működéséhez levegő kell. A Hold légkör nélküli környezetében nincs közegellenállás, így az ejtőernyő nem fékezné az űrhajót.

26. Miért előnyös egy távcsövet az űrben működtetni?

B) Mert a Föld légköre felett keringő távcső képalkotását a légkör nem befolyásolja. 

Magyarázat: A légkör torzítja a fényt, rontja a felbontást. A légkör felett sokkal élesebb, tisztább képek készíthetők.

38. Hol járhat most a legtávolabbi ember alkotta űreszköz?

A) A Naprendszer határának tájékán (≈10¹⁰ km). 

Magyarázat: A Voyager–1 és Voyager–2 szondák a heliopauza közelében járnak, a Naprendszer peremén, több milliárd kilométerre a Földtől.

44. Mikor van súlytalanság egy elnyújtott ellipszispályán keringő űrhajóban?

B) A keringés alatt mindvégig. 

Magyarázat: A súlytalanság oka a folyamatos szabadesés. Az űrhajó a teljes pályán folyamatosan "esik" a Nap felé, ezért végig súlytalanság van.

58. Miért pattant vissza a Philae leszállóegység az üstökös felszínéről, és miért tartott sokáig a visszaesés?

C) Mert az üstökös gravitációja rendkívül kicsiny, így a leszállóegység nagyon lassan esett vissza. 

Magyarázat: Az üstökös tömege kicsi → a gravitáció gyenge → a visszaesés lassú, akár órákig tarthat.

81. Miért nem használtak helikoptert a Hold felszínének kutatására?

C) Mert a Holdnak nincs légköre, így egy helikopter nem képes ott repülni. 

Magyarázat: A helikopter felhajtóereje a levegő mozgásából származik. Légkör nélkül nincs közeg, amely felhajtóerőt adhatna.

85. Mit bizonyít a Jupiteren megfigyelhető sarki fény?

A) Azt, hogy a Jupiternek van mágneses tere. 

Magyarázat: A sarki fény a töltött részecskék és a mágneses tér kölcsönhatásából jön létre. A jelenség létezése bizonyítja a Jupiter erős mágneses terét.

88. Mikor lépett először ember a Holdra?

B) A XX. század második felében. 

Magyarázat: Az Apollo–11 küldetés 1969-ben tette lehetővé az első holdraszállást, ez a XX. század második fele.

Vissza