93. Gyakorlás, feladatmegoldás

4. Egy test tömegét akarjuk megmérni a Holdon. Melyik eljárással kaphatunk helyes eredményt?

Helyes válasz: A) Ha kétkarú mérleg segítségével tömegét ismert tömegekhez hasonlítjuk. Magyarázat: A tömeg nem függ a gravitáció erősségétől, ezért a kétkarú mérleg mindkét serpenyőjére ugyanúgy hat a Hold gyengébb gravitációja, a tömegek összehasonlíthatók.

11. Miért van Magyarországon télen hidegebb, mint nyáron?

Helyes válasz: A) Mert télen a Nap "alacsonyabban jár", laposabb szögben éri a földfelszínt sugárzása. Magyarázat: Lapos beesési szög esetén ugyanaz az energia nagyobb felületre oszlik el, így kevesebb hő jut egységnyi területre, ezért hidegebb van.

15. Miért lesz az újholdból telihold?

Helyes válasz: C) Mert a Földről csak a Hold napsütötte oldalát látjuk, de mindig más irányból. Magyarázat: A Hold kering a Föld körül, ezért a megvilágított oldal látható része változik; így alakulnak ki a fázisok újholdtól teliholdig.

16. Melyik állítás igaz?

Helyes válasz: B) A Hold forog a saját tengelye körül, de mindig ugyanazon oldalát fordítja a Föld felé. Magyarázat: A tengely körüli forgási ideje megegyezik a Föld körüli keringési idejével (kötött keringés), ezért mindig ugyanazt az oldalát látjuk.

18. Ha Európában egy éjszaka teliholdat látunk, milyen holdfázist figyelhetnek meg 12 óra múlva a Föld túloldalán?

Helyes válasz: A) A Föld túloldalán is teliholdat látnak az emberek. Magyarázat: A Hold fázisa a Föld egészéről nézve ugyanaz, nem függ a megfigyelő helyétől, csak az időtől.

20. Mikor van nyár a Föld déli féltekéjén?

Helyes válasz: C) 6 hónappal később, mint az északi féltekén. Magyarázat: Amikor az északi félteke a Nap felé billen, ott nyár, a délin tél; fél év múlva fordított a helyzet.

26. Miért előnyös egy távcsövet az űrben, Föld körüli pályán működtetni?

Helyes válasz: B) Mert a Föld légköre felett keringő távcső képalkotását a légkör nem befolyásolja. Magyarázat: A légkör szórja és torzítja a fényt, rontja a felbontást; felette sokkal élesebb, tisztább képek készíthetők.

28. A Merkúron vagy a Vénuszon van több meteorbecsapódási kráter?

Helyes válasz: A) A Merkúron. Magyarázat: A Merkúrnak gyakorlatilag nincs légköre, így a meteorok akadálytalanul becsapódnak; a Vénusz sűrű légköre sok meteort elnyel.

29. Melyik jelenleg a Naprendszer legkülső bolygója?

Helyes válasz: C) A Neptunusz. Magyarázat: A Plútót 2006 óta törpebolygónak minősítették, így a Neptunusz a legkülső "hivatalos" bolygó.

32. Jelenlegi ismereteink szerint az alábbiak közül melyik bolygónak van holdja?

Helyes válasz: A) A Jupiternek. Magyarázat: A Merkúrnak nincs holdja, a Jupiternek viszont sok, köztük a négy nagy Galilei-hold.

36. Melyik kijelentés igaz az alábbiak közül?

Helyes válasz: B) A geostacionárius műholdak mindig az Egyenlítő fölött keringenek a Föld körül. Magyarázat: Ahhoz, hogy egy földi pont fölött "álljanak", az Egyenlítő síkjában, a Föld forgási idejével azonos periódussal kell keringeniük.

42. Aprózódhatnak-e a sziklák a Holdon?

Helyes válasz: C) Igen, a hőmérséklet-változás során, a hőtágulás következtében. Magyarázat: A nagy nappali–éjszakai hőmérséklet-különbségek miatt a kőzetek tágulnak–összehúzódnak, ez repedéseket, aprózódást okoz.

43. Budapestről Stockholmba utaztunk, indulás és érkezés napnyugtakor. Melyik évszakban történt az utazás?

Helyes válasz: B) Nyáron. Magyarázat: Nyáron északon sokkal hosszabb a nappal, így napnyugta ideje hasonló maradhat a két városban, ezért induláskor és érkezéskor is napnyugta van.

46. Az alábbi városok közül melyikben kel legkorábban a Hold: Debrecen, Szeged vagy Sopron?

Helyes válasz: B) Debrecenben, mert az van a legkeletebbre. Magyarázat: Keletebbre lévő helyen minden égitest (Nap, Hold) korábban kel és nyugszik, mint nyugatabbra.

52. A Mars felszínén állva azt látnánk, hogy a Nap lassabban vonul át az égen, mint a Földön. Miért?

Helyes válasz: B) Mert a Mars kicsit lassabban forog a tengelye körül, mint a Föld. Magyarázat: A marsi nap (sol) hosszabb a földi napnál, ezért a Nap látszólagos napi mozgása lassabb.

53. Melyik látszik nagyobbnak: a Hold a Földről nézve, vagy a Föld a Holdról nézve?

Helyes válasz: B) A Föld a Holdról nézve. Magyarázat: A Föld jóval nagyobb átmérőjű, ezért a Hold felszínéről nézve nagyobb korongnak látszik, mint a Hold a Földről.

54. Az ábra egy hosszú expozíciós idejű felvételt mutat az éjszakai égről, középen a Sarkcsillaggal. Körülbelül mennyi időn keresztül készülhetett a kép?

Helyes válasz: B) Körülbelül 6–7 óra alatt. Magyarázat: A csillagok látszólagos körmozgása a Föld forgása miatt történik; a hosszú, íves csillagcsíkok több órás expozíciót jeleznek.

55. Megfigyelheti-e egy Holdon álló űrhajós a délibáb jelenségét?

Helyes válasz: B) Nem, mert a Holdnak nincs légköre. Magyarázat: A délibáb a levegő hőmérséklet-különbségei miatti fénytörés; légkör nélkül nem jön létre.

59. A Föld körül az egyik műhold körpályán, egy másik ellipszispályán kering azonos keringési idővel. Mit állíthatunk a sebességek viszonyáról?

Helyes válasz: C) Az ellipszispályán mozgó műhold sebessége lehet nagyobb is, kisebb is, attól függően, hogy éppen hol van. Magyarázat: Ellipszispályán a sebesség földközelben nagyobb, földtávolban kisebb, mint a körpályán mozgó műholdé.

63. A Hold felszínén rengeteg kráter látható. Hogyan alakulhattak ki ezek?

Helyes válasz: B) Meteoritok becsapódásának nyomán. Magyarázat: A Hold légkör nélküli felszínét hosszú időn át meteorok bombázták, ezek hagyták a krátereket.

64. A Hold fázisa éppen telihold. A Föld melyik féltekéjén fordulhat elő teljes napfogyatkozás ilyenkor?

Helyes válasz: D) Egyik féltekén sem fordulhat elő. Magyarázat: Napfogyatkozás csak újholdkor lehetséges, amikor a Hold a Nap és a Föld között van; teliholdkor a Hold a Föld túloldalán van.

71. Mitől van a Holdon vastag porréteg?

Helyes válasz: C) A nagy hőmérséklet-különbségek hatására darabolódnak a kőzetek. Magyarázat: A hőtágulás okozta repedések és aprózódás hosszú idő alatt finom porréteget hoznak létre a felszínen.

75. A Holdon azonos magasságból leejtett tollpihe és kalapács azonos idő alatt éri el a talajt. Mi ennek az oka?

Helyes válasz: D) Az, hogy a Holdon nincs légkör. Magyarázat: Légellenállás hiányában minden test ugyanazzal a gravitációs gyorsulással esik, függetlenül a tömegétől és alakjától.

89. 2023. március 24-én a Hold a Vénusz felett helyezkedett el néhány fokkal. Merre volt a Hold és milyen fázisa volt?

Helyes válasz: D) Nagyjából nyugaton volt, és keskeny holdsarló. Magyarázat: A Vénusz esti égbolton, nyugat felé látszik; a Hold keskeny sarlóként, napnyugta után a nyugati égbolton jelent meg felette.

Vissza