70. Gyakorlás
70. Gyakorlás
Fizika középszintű érettségi feladatok
https://kemfiz.hu/fizika_kozep_modern_fizika.html
Modern fizika
Elemző
6. feladat:
6. Föld alatti csövekben (olaj, gáz, fűtés) radioaktív nyomjelzőt kevernek az áramló anyaghoz. Ahol a cső repedt, ott a nyomjelző kiszivárog és felgyülemlik, ezt a felszínen mozgó detektorok mérik. Így pontosan meg lehet találni a hibás szakaszt.
a) Miért jó rövid felezési idejű izotópot használni nyomjelzésre?
b) A felszínről mérve melyik sugárzás észlelhető: alfa, béta vagy gamma? Miért?
c) Ha kétszer annyi radioaktív anyagot keverünk a csőbe, hogyan változik – a detektor által mért aktivitás, – és a méréshez rendelkezésre álló idő?
d) Írd fel a jód‑131 béta‑bomlásának egyenletét, és nevezd meg a keletkező atommagot.
(2022. május id.)
megoldás
a) Miért kis felezési idejű izotóp?
Hogy gyorsan eltűnjön a környezetből, ne okozzon tartós szennyezést. A mérés idejére még elég erős, utána gyorsan lecseng. → felezési idő
b) Alfa, béta vagy gamma?
Gamma‑sugárzás, mert nagy az áthatolóképessége, a talajon át is eljut a felszínre. Az alfa és béta elnyelődik a földben. → gamma sugárzás
c) Ha kétszer annyi izotópot adunk hozzá…
Aktivitás: kétszeresére nő (kétszer annyi bomlás történik másodpercenként).
Mérési idő: nem lesz kétszer hosszabb, mert a felezési idő nem változik. A sugárzás tovább lesz kimutatható, de csak addig, amíg a kezdeti mennyiség nagyobb. → aktivitás
Fizika középszintű érettségi feladatok
https://kemfiz.hu/fizika_kozep_modern_fizika.html
Modern fizika
Tesztek
19. Mi a különbség a béta-sugárzás elektronjai és a fotoeffektus elektronjai között?
C – Semmi különbség nincsen.
Indoklás: Az elektron minden esetben ugyanaz a részecske, csak a keletkezés módja tér el.
21. Melyik részecske nem gyorsítható elektromos térben?
B – A neutron.
Indoklás: A neutron töltés nélküli, ezért az elektromos tér nem hat rá.
22. Hány elektron lehet egy atomban az 1s állapotban?
B – 2 elektron.
Indoklás: A Pauli-elv szerint egy állapotban legfeljebb két, ellentétes spinű elektron lehet.
23. Milyen részecskék hozzák létre a képet a katódsugárcsőben?
B – Elektronok.
Indoklás: A katódsugárcsőben felgyorsított elektronnyaláb ütközik a képernyőbe.
24. Ki fedezte fel az elektront és milyen jelenség vizsgálata közben?
B – J. J. Thomson, a katódsugárzás vizsgálata közben.
Indoklás: A katódsugarak eltérítése alapján azonosította az elektront.
26. Milyen elemi részecskét fedezett fel J. J. Thomson?
A – Az elektront.
Indoklás: A katódsugárzás vizsgálata során azonosította az első ismert elemi részecskét.
29. Mit ad meg a tömegszám?
C – A nukleonok számát.
Indoklás: A tömegszám a protonok és neutronok összes darabszámát jelenti.
33. Melyik részecske töltésének abszolút értéke kisebb?
C – Egyforma a proton és az elektron töltésének nagysága.
Indoklás: A proton +e, az elektron –e töltésű, az abszolút értékük azonos.
40. Honnan származik a Na⁺ ion töltése?
C – Eggyel kevesebb elektronja van, mint a semleges Na-atomnak.
Indoklás: A pozitív ion mindig elektronvesztéssel jön létre.
47. Egy oxigénatomról eltávolítunk egy elektront. Mit kapunk?
D – Egy iont.
Indoklás: Elektronvesztéssel pozitív töltésű ion keletkezik.
66. Hány elektronja van egy (Z–1)-szeresen ionizált atomnak?
B – 1 elektronja van.
Indoklás: A (Z–1) pozitív töltés azt jelenti, hogy az atom Z–1 elektront veszített, így csak 1 marad.