23. Mérések végzése

23. Mérések végzése

Forrás:
Középszntű fizika feladatok
https://kemfiz.hu/fizika_kozep_dinamika.html

Dinamika
Elemző feladatok:
2. 

🧪 Cavendish-kísérlet

Henry Cavendish a 18. században torziós ingával mérte meg két ólomgolyó közti gravitációs vonzást. Egy vízszintes rúd két végére kis gömböket rögzített, a rudat vékony szálra függesztette. Két nagy tömegű gömböt közel helyezett a kicsikhez, és a rúd elfordulásából kiszámította a gravitációs erőt, majd a Föld tömegét és a gravitációs állandót.

A képet készítette a Gemini.

a) Miért fordul el a rúd, és miért fontos a gömbök elhelyezése?

A rúd elfordulásának oka:

 A nagy és kis ólomgömbök között fellépő gravitációs vonzóerő forgatónyomatékot hoz létre, ami elcsavarja a rudat.

Miért kell a nagy gömböket ellentétes oldalra tenni?

Így a két erő ellentétes irányban forgatja a rudat, és az elfordulás jól mérhető.

Ha azonos oldalra tennénk őket:

A két erő  egy irányba hatna , így nem lenne forgatónyomaték → nem történne elfordulás , nem lehetne mérni.

Ha platinagömböket használnánk:

A gravitációs erő nőne (mert a platina sűrűbb, nagyobb tömegű), így nagyobb elfordulás lenne → pontosabb mérés.


b) Mit kell tudni a torziós szálról?

Ahhoz, hogy kiszámítsuk a gravitációs erőt, ismernünk kell a torziós szál csavarási együtthatóját (rugalmasságát), azaz hogy mekkora nyomaték szükséges adott szögelforduláshoz. Ez teszi lehetővé, hogy a mért elfordulásból visszaszámítsuk az erőt.


c) Mi a rúd hosszának szerepe?

Hosszabb rúd → nagyobb karhossz → nagyobb forgatónyomaték ugyanakkora erő esetén.

Ezért a rúd elfordulási szöge , ha hosszabb rudat használunk, mert az erő távolabb hat a forgástengelytől.

d) Hogyan tette Cavendish mérhetővé az elfordulást?

A rúdra tükröt erősített, és egy fénysugarat irányított rá.

A tükör kis elfordulása nagy  fényfolt-eltolódást okozott a falon. Így a kicsiny szögelfordulásokat is jól láthatóvá és mérhetővé tette — ez volt a kulcs a pontos gravitációs erő meghatározásához.

Készítette a Copilot.

Vissza