import random

n = int(input("Dobások száma: "))

db = 0

for i in range(n):

     v = random.randint(1, 6)

     print(f"{i+1}. dobás: {v}")

     if v == 4:

          db += 1

print(f"4-esek száma: {db}")

Ez a program a következőt csinálja: Bekéri a felhasználótól, hogy hány kockadobást szeretne végrehajtani.

A db változóban számolja, hányszor jön ki a 4-es érték.

Egy ciklusban véletlenszerűen generál értékeket 1 és 6 között, és minden dobást kiír a képernyőre.

Ha a dobott érték 4, a db változó értéke növekszik eggyel.

Végül kiírja, hogy összesen hányszor dobott 4-est.

🎲 A véletlen kockadobás – Egy tanórai szimuláció története

Egy péntek délutáni informatika órán a tanár egy különleges feladatot adott: készítsünk egy egyszerű szimulációt, amely véletlenszerű kockadobásokat hajt végre, és megszámolja, hányszor fordul elő a 4-es érték. A cél az volt, hogy megértsük a véletlen működését, és gyakoroljuk a ciklusokat, feltételeket és a modulhasználatot Pythonban.

A fájl neve egyszerűen csak KOCKA_1.py lett. A program első soraiban a tanulók importálták a szükséges modult:

import random

Ezután a program bekérte, hány dobást szeretnénk végrehajtani:

n = int(input("Dobások száma: "))

Ez volt a kiindulópont – a felhasználó döntötte el, milyen hosszú legyen a szimuláció. A tanulók például 100 dobást választottak, hogy statisztikailag értelmezhető eredményt kapjanak.

A program előkészített egy számlálót, amely a 4-es értékek számát rögzítette:

db = 0

Ezután elindult a dobások sorozata:

for i in range(n): 

     v = random.randint(1, 6) 

     print(f"{i+1}. dobás: {v}") 

     if v == 4: 

        db += 1

Minden dobás egy új adatpont volt. A képernyőn megjelentek a számok, és a tanulók figyelték, hogyan alakul az eloszlás. A 4-es dobások különösen érdekesek voltak, hiszen ezek aktiválták a számlálót.

A program végén megjelent az összesítés:

print(f"4-esek száma: {db}")

Ez az eredmény lehetőséget adott arra, hogy a tanulók összevessék az elméleti valószínűséget (1/6 ≈ 16,67%) a tényleges dobásokkal. Megbeszélték, hogy kisebb mintákban lehetnek eltérések, de nagyobb dobásszámnál az arány közelít az elméleti értékhez.

🧮 Tanulság

Ez a gyakorlat nemcsak a programozás alapjait mélyítette el, hanem statisztikai gondolkodásra is ösztönzött. A tanulók megtapasztalták, hogy a véletlen nem teljesen kiszámíthatatlan – hosszú távon szabályszerűségek is felfedezhetők benne.