
KOCKA_1
KOCKA_1

import random
n = int(input("n: "))
db = 0
for i in range(n):
v = random.randint(1, 6)
print(f"{i+1}. dobás: {v}")
if v == 4:
db += 1
print(f"4-esek száma: {db}")
Ez a program a következőt csinálja:
Bekéri a felhasználótól, hogy hány kockadobást szeretne végrehajtani.
A db változóban számolja, hányszor jön ki a 4-es érték.
Egy ciklusban véletlenszerűen generál értékeket 1 és 6 között, és minden dobást kiír a képernyőre.
Ha a dobott érték 4, a db változó értéke növekszik eggyel.
Végül kiírja, hogy összesen hányszor dobott 4-est.
Kocka_1.py
A Véleletlen Kockadobás Meséje
Volt egyszer egy különleges kód, mely mögött nem csupán bináris számok és parancsok, hanem egy egész univerzum rejtőzött – a véletlen varázsa. A program neve a fájlban "KOCKA_1.py" volt, a Python varázsszavainak nyelve ragyogott benne. A történet a következőképpen zajlott:
Az utazás elkezdődött azzal a varázsszóval, hogy az erős Véletlen Úr, a random modul, életre keljék az álmokat. A bátor kód elindult, és megszólította a felhasználót:
n = int(input("n: "))
Itt a varázslatos mennyiség – azaz hányszor kívánjuk meghívni a kocka erőit – került megadásra. Ez az érték lett a tábla, melyen a sors játéka zajlott.
A kód aztán elrendelte, hogy a titkos számláló, a db (ami a 4-esek számát fogja számolni), legyen nullára állítva:
db = 0
Ekkor a véletlen birodalmának kapui kitárultak, és a kód egy ciklusba indult:
for i in range(n):
v = random.randint(1, 6)
print(f"{i+1}. dobás: {v}")
if v == 4:
db += 1
Minden egyes dobás egy új kísérlet volt a sors kerekeinek forgásában. A kód a véletlen hatalmát kérte a random.randint(1, 6) segítségével, és ahogy az eredmény megjelent a képernyőn – például "1. dobás: 5" –, az olvasó is érzelmileg részt vett a kalandban. Ám volt egy titkos küldetés: ha a kocka a varázslatos 4-es értéket mutatta, a titkos számláló, db, inkrementálódott, jelezve, hogy a sors egy apró rejtélyt tett közzé.
A végső pillanatban, amikor minden dobás elhangzott és a véletlen örök tánca lelassult, a kód megmutatta, hány 4-es üzenetet kapott a koordináták titkos kódjai között:
print(f"4-esek száma: {db}")
Ez a végső kijelentés, mint egy titkos kézfogás, megmutatta a résztvevőknek, hogy a véletlen csodálatos módon rendezi az életet – minden dobásnak megvan a maga története, minden szám mögött rejtett varázslat lapul.