KOCKA_1

KOCKA_1

import random

n = int(input("n: "))

db = 0

for i in range(n): 

     v = random.randint(1, 6) 

     print(f"{i+1}. dobás: {v}") 

if v == 4: 

    db += 1

print(f"4-esek száma: {db}")

Ez a program a következőt csinálja:

Bekéri a felhasználótól, hogy hány kockadobást szeretne végrehajtani.

A db változóban számolja, hányszor jön ki a 4-es érték.

Egy ciklusban véletlenszerűen generál értékeket 1 és 6 között, és minden dobást kiír a képernyőre.

Ha a dobott érték 4, a db változó értéke növekszik eggyel.

Végül kiírja, hogy összesen hányszor dobott 4-est.

Kocka_1.py

A Véleletlen Kockadobás Meséje

Volt egyszer egy különleges kód, mely mögött nem csupán bináris számok és parancsok, hanem egy egész univerzum rejtőzött – a véletlen varázsa. A program neve a fájlban "KOCKA_1.py" volt, a Python varázsszavainak nyelve ragyogott benne. A történet a következőképpen zajlott:

Az utazás elkezdődött azzal a varázsszóval, hogy az erős Véletlen Úr, a random modul, életre keljék az álmokat. A bátor kód elindult, és megszólította a felhasználót:

n = int(input("n: "))

Itt a varázslatos mennyiség – azaz hányszor kívánjuk meghívni a kocka erőit – került megadásra. Ez az érték lett a tábla, melyen a sors játéka zajlott.

A kód aztán elrendelte, hogy a titkos számláló, a db (ami a 4-esek számát fogja számolni), legyen nullára állítva:

db = 0

Ekkor a véletlen birodalmának kapui kitárultak, és a kód egy ciklusba indult:

for i in range(n):

       v = random.randint(1, 6) 

       print(f"{i+1}. dobás: {v}") 

 if v == 4: 

      db += 1

Minden egyes dobás egy új kísérlet volt a sors kerekeinek forgásában. A kód a véletlen hatalmát kérte a random.randint(1, 6) segítségével, és ahogy az eredmény megjelent a képernyőn – például "1. dobás: 5" –, az olvasó is érzelmileg részt vett a kalandban. Ám volt egy titkos küldetés: ha a kocka a varázslatos 4-es értéket mutatta, a titkos számláló, db, inkrementálódott, jelezve, hogy a sors egy apró rejtélyt tett közzé.

A végső pillanatban, amikor minden dobás elhangzott és a véletlen örök tánca lelassult, a kód megmutatta, hány 4-es üzenetet kapott a koordináták titkos kódjai között:

print(f"4-esek száma: {db}")

Ez a végső kijelentés, mint egy titkos kézfogás, megmutatta a résztvevőknek, hogy a véletlen csodálatos módon rendezi az életet – minden dobásnak megvan a maga története, minden szám mögött rejtett varázslat lapul.