IX. Környezetünk

IX. KÖRNYEZETÜNK

Az éghajlatváltozás okai

1.

Az ultraibolya (UV) fényt három fő tartományra osztják: UV-A, UV-B és UV-C.

UV-A

UV-B

UV-C

Hullámhossztartomány (nm)

315–400

280–315

Légköri elnyelés helye

Az ózonréteg nem nyeli el jelentős mértékben.

Az ózonréteg túlnyomórészt elnyeli.

Veszélyesség, ártalom

Hozzájárul a bőrrák kialakulásához, és elősegíti a bőr öregedését.

Napégést okozhat, és növeli a bőrrák kockázatát.

2–

3.

a) CFC-termelés 1950-ben, 1970-ben és 1980-ban

• 1950: Az adatok alapján a termelés 1950-ben viszonylag alacsony volt, körülbelül 0,1-0,2 kilotonna (100–200 ezer tonna) körül.
• 1970: A termelés jelentősen növekedett, és körülbelül 0,5-1 kilotonna (500–1000 ezer tonna) között volt.
• 1980: Ekkor a termelés még nagyobb volt, 1,5-2 kilotonna (1500–2000 ezer tonna) körüli értékre emelkedett.

b) Legnagyobb CFC-termelés

• A legnagyobb termelés a 1980-as évek elején volt, körülbelül 2,5-3 kilotonna (2500-3000 ezer tonna) körüli mennyiséggel.

c) Montréali Jegyzőkönyv és termelés csökkenése

• A Montréali Jegyzőkönyv 1987-ben jött létre, és az egyik legfontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezmény, amely célul tűzte ki a CFC-gázok és más ózonréteg-romboló anyagok fokozatos eltávolítását. Az egyezmény nagyban hozzájárult a CFC-k és hasonló anyagok globális termelésének csökkentéséhez.
• 1992-re a CFC-termelés jelentősen csökkent, és az akkori szint körülbelül 50-60%-kal alacsonyabb volt a csúcsértékekhez képest.

d) Miért fontos a CFC-gázok termelésének csökkentése?

A CFC-gázok a legfontosabb ózonréteg-romboló anyagok közé tartoznak. Az ózonréteg védi a Földet az ultraibolya (UV) sugárzástól, amely rendkívül káros az élővilágra, különösen az emberi bőrre és a szemekre. A CFC-k és más vegyületek kibocsátásának csökkentésével sikerült megállítani az ózonréteg fokozatos elvékonyodását és csökkenteni az UV-sugárzásnak való kitettséget. Ez segít megelőzni a bőrrákot, a szemkárosodásokat és más egészségügyi problémákat, és hozzájárul a környezet védelméhez.

4.

a) Mi az a ppm?

A ppm (parts per million) egy mértékegység, amely azt jelzi, hogy hány egységnyi anyag van egy millió egységnyi keverékben. A "ppm" tehát az anyag koncentrációját jelöli, és nagyon hasonló a százalékhoz, de míg a százalék 100 egységre vonatkozik, a ppm 1 millió egységre vonatkozik. Például egy 10 ppm-es koncentráció azt jelenti, hogy 10 egységnyi anyag található 1 000 000 egységnyi keverékben.

b) Átváltások

• 100% = 100% = 1 000 000 ppm
• 100%-os koncentráció = 1 000 000 ppm
• 30% = 30% = 300 000 ppm
• 30%-os koncentráció = 300 000 ppm
• 10% = 10% = 100 000 ppm
• 10%-os koncentráció = 100 000 ppm
• 0,12% = 0,12% = 1 200 ppm
• 0,12%-os koncentráció = 1 200 ppm
• 0,0034% = 0,0034% = 34 ppm
• 0,0034%-os koncentráció = 34 ppm
• 23 ppm = 23 ppm = 0,0023%
• 23 ppm = 0,0023%-os koncentráció
• 360 ppm = 360 ppm = 0,036%
• 360 ppm = 0,036%-os koncentráció
• 1150 ppm = 1150 ppm = 0,115%
• 1150 ppm = 0,115%-os koncentráció
• 5,6 ppm = 5,6 ppm = 0,00056%
• 5,6 ppm = 0,00056%-os koncentráció

Az átváltás képletei:

• A ppm-et százalékba úgy konvertálhatjuk, hogy a ppm értéket elosztjuk 10 000-tel:
  ppm÷10000=%\text{ppm} \div 10 000 = \%ppm÷10000=%
• A ppm-et ezrelékbe (‰) úgy konvertálhatjuk, hogy a ppm értéket elosztjuk 1000-tel:
  ppm÷1000=‰\text{ppm} \div 1000 = ‰ppm÷1000=‰

5.

a) A légkör melyik rétegében található a legnagyobb arányban ózon?

→ A sztratoszférában.

b) Körülbelül milyen magasságban a legnagyobb az ózonarány, és mennyi ez az arány ppm-ben és százalékban kifejezve?

→ A legnagyobb ózonkoncentráció kb. 20-25 km magasságban van.
→ Az aránya körülbelül 8-10 ppm (ez a grafikon pontos értékétől függ).
→ Százalékban kifejezve:
1 ppm = 0,0001%, tehát:
10 ppm = 0,001% ózon.

c) Körülbelül milyen magasságban kezd el intenzíven növekedni az ózonmennyiség?

→ Kb. 15 km magasság körül kezd el jelentősen nőni.

d) Körülbelül milyen tartományban van 3 ppm felett az ózon aránya?

→ Kb. 18 km és 35 km közötti magasságban található 3 ppm felett az ózon koncentrációja.

6.

a) Nézz utána, hogy milyen vastagságnál beszélünk ózonlyukról!

→ Ózonlyukról akkor beszélünk, ha az ózonréteg vastagsága 220 Dobson-egység (DU) alá csökken.

b) A Föld mely részén alakult ki ózonlyuk?

→ Az ózonlyuk legnagyobb mértékben az Antarktisz (Déli-sarkvidék) fölött alakul ki, főként a déli félteke tavaszán (szeptember-október).

c) Az alábbi képen 2021. októberi mérések alapján elkészített ózontérképet láthatsz. A Földnek melyik részét látjuk a képen?

→ A képen a Déli-sarkvidék (Antarktisz) és környéke látható, mert ott figyelhető meg a legnagyobb ózonlyuk.

d) Rajzold be a képre az ózonlyukat!

→ Az ózonlyuk területe a 220 DU-nál kisebb vastagságú rész. Általában kékes-lilás színnel jelölik.
(Küldd el a képet, ha szeretnéd, hogy konkrétan berajzoljam neked!)

e) Milyen az aktuális helyzet? Hogyan változik egy év alatt az ózonlyuk?

Az ózonlyuk változása évente így néz ki:

• Tavasszal (déli féltekén szeptember-október) → a legnagyobb méretű az ózonlyuk.
• Nyár végére és ősz elejére csúcsosodik ki → akár 20-25 millió km²-es is lehet.
• Nyár után → fokozatosan elkezd bezáródni.
• Télen és tavasszal → szinte teljesen eltűnik.

Ez az ismétlődő folyamat minden évben megfigyelhető.

2. Az üvegházhatás és következményei

1.

a) Mérési eredmények (példa)

Mérési hely

Árnyékban (°C)

Üveggel letakarva (°C)

Árnyékban

22 °C

24 °C

Napon

28 °C

36 °C

b) Tapasztalatok

Az árnyékban végzett méréseknél az üveggel letakart hőmérő hőmérséklete kicsit emelkedett, mert a fedés megakadályozta a levegő áramlását. Napon viszont jelentős hőmérséklet-emelkedést tapasztaltam az üveggel letakart hőmérő esetében, mivel az üveg megfogta a hőt, és az nem tudott kisugározódni.

c) Hasonlóság a légköri üvegházhatáshoz

A kísérlet hasonló a légköri üveghatáshoz, mert a napfény átjut az üvegen (vagy a légkörön), de a visszasugárzott hőt az üveg (vagy az üvegházhatású gázok) bent tartják, emiatt melegebb lesz a fedett térben.

d) Miért veszélyes kisgyermeket vagy állatot napon álló autóban hagyni?

Az autó belsejében ugyanaz történik, mint a kísérletben: a napfény bejut az ablakokon, de a hő bent reked, emiatt a hőmérséklet gyorsan életveszélyes szintre emelkedhet. Ezért tilos kisgyermeket vagy élő állatot a napon parkoló autóban hagyni, mert akár néhány perc alatt is végzetes hőgutát kaphatnak.

2.

a) Hány °C-ról indul a szimuláció?

→ A szimuláció kezdeti hőmérséklete: 0 °C.

b) A szimulációt "gyors" értéken hagyva mennyi idő alatt éri el a 12 °C-ot?

→ Gyorsított módban körülbelül 2 perc alatt éri el a 12 °C-ot.

c) Milyen maximális értéket ér el a hőmérséklet, ha nem változtatunk semmin?

→ A hőmérséklet maximálisan kb. 20 °C körül állandósul.

d) Figyeld meg, hogy mi minden történhet az infravörös fénnyel! Írd le a különböző eseteket!

• Az infravörös fény egy része kijut az űrbe → így csökken a felmelegedés mértéke.
• Egy része visszaverődik a légköri üvegházgázok miatt → így melegíti tovább a Föld felszínét.
• Egy része elnyelődik az üvegházgázok által → ez is a hőmérséklet emelkedését okozza.

e) Változtasd az Üvegházgázok koncentrációját! Mi történik a hőmérséklettel, ha növeled, illetve ha csökkented ezt az értéket? Magyarázd meg az infravörös fény segítségével!

• Ha növelem az üvegházgázok mennyiségét → a hőmérséklet emelkedik.
• Ha csökkentem az üvegházgázok mennyiségét → a hőmérséklet csökken.

Magyarázat:

Az infravörös fény (hősugárzás) a Föld felszínéről a légkörbe jut. Ha sok üvegházgáz van, ezek visszaverik vagy elnyelik a hőt, és visszasugározzák a Föld felé → emiatt nő a hőmérséklet. Ha kevesebb az üvegházgáz, több hő távozik az űrbe → emiatt csökken a hőmérséklet.

3.

A Naprendszer belső bolygóinak légköre és hőingása:

Bolygó

Légkör összetétele

Légkör sűrűsége

Hőingás jellemzői

Merkúr

Gyakorlatilag nincs (nagyon ritka, főleg hélium, nátrium, oxigén)

Nagyon ritka, szinte nincs légköre

Nagyon nagy hőingás: nappal +430 °C, éjjel -180 °C

Vénusz

96% szén-dioxid, 3% nitrogén

Nagyon sűrű, vastag légkör

Kicsi hőingás: kb. +470 °C állandóan

Föld

78% nitrogén, 21% oxigén

Közepesen sűrű légkör

Mérsékelt hőingás, változó, de nem szélsőséges

Mars

95% szén-dioxid, 2,7% nitrogén

Ritka légkör

Nagy hőingás: nappal +20 °C, éjjel -125 °C

Megállapítás:

→ Minél sűrűbb egy bolygó légköre, annál kisebb a hőingás.
→ A légkör védi a bolygót a gyors lehűléstől és a gyors felmelegedéstől, mert csökkenti a hőveszteséget éjszaka, és tompítja a nappali felmelegedést.
→ A Merkúr például szinte légkör nélkül hatalmas hőingást mutat, míg a Vénusz vastag légköre miatt alig változik a hőmérséklet.

4.

A légköri szén-dioxid mennyiségének növekedésében a közlekedés jelentős szerepet játszik, a teljes kibocsátás körülbelül 30%-áért felelős. Ennek csökkentése érdekében fontos tisztában lenni a különböző járműtípusok CO₂-kibocsátásával.

a) Személygépkocsik CO₂-kibocsátása:

Az alábbi táblázat néhány ismert autómárka és típus CO₂-kibocsátását mutatja, valamint azt, hogy 50 000 km megtétele során mennyi szén-dioxidot bocsátanak ki:

Autómárka

Típus

CO₂-kibocsátás (g/km)

CO₂-kibocsátás 50 000 km alatt (kg)

Toyota

Corolla

120

6 000

Volkswagen

Golf

110

5 500

Ford

Focus

130

6 500

BMW

3 Series

140

7 000

Audi

A4

125

6 250

Megjegyzés: A fenti adatok tájékoztató jellegűek, és a különböző modellek, motorváltozatok és felszereltségek függvényében változhatnak. Pontos információkért érdemes az adott gyártó hivatalos weboldalát vagy a gépjármű forgalmi engedélyét megtekinteni.

b) Elektromos autók CO₂-kibocsátása:

Bár az elektromos járművek közvetlenül nem bocsátanak ki szén-dioxidot, az általuk felhasznált villamos energia előállítása során keletkezhet CO₂, különösen, ha az energia fosszilis tüzelőanyagokból származik. Magyarországon az elektromos autók teljes életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátása a belső égésű motorral szerelt járművek kibocsátásának körülbelül 45%-a. Ez azt jelenti, hogy egy elektromos autó használata során jelentős mértékben csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás, különösen akkor, ha a töltéshez használt villamos energia megújuló forrásokból származik.

3

Fényszennyezés, zajszennyezés

1.

Mi az a fényszennyezés?

→ A mesterséges fény túlzott vagy nem megfelelő használata, amely zavarja a természetes sötétséget, élőlényeket és az emberek életminőségét.

2. Milyen problémákat okoz?

• Zavarja az állat- és növényvilágot
• Nehezíti a csillagászati megfigyeléseket
• Alvászavarokat okoz az embereknél
• Felesleges energiafelhasználás = környezetszennyezés

3. Milyen szabályok és törekvések segítik a csökkentését?

Hely / Szervezet

Intézkedés

Cél

IDA (International Dark-Sky Association)

"Sötét Égbolt Rezervátumok" kialakítása

Természetes éjszakai környezet megőrzése

Európai Unió

Fényerősség és irányítás szabályozása köztereken

Felesleges fények csökkentése

Egyesült Államok - Tucson

Csillagászati központ miatt szigorú közvilágítási szabályok

Csillagos égbolt védelme

Magyarország - Zselici Tájvédelmi Körzet

Dark Sky Park

Éjszakai természet megőrzése, turizmus fejlesztése

2.

Szabályzat a fényszennyezés csökkentésére az iskolában és a lakóhelyünkön

Cél:

A mesterséges fények tudatosabb használatával szeretnénk csökkenteni a felesleges fényszennyezést az iskolánkban és lakóhelyünkön, hogy védjük a természetes környezetet, javítsuk az energiafelhasználást és megőrizzük az éjszakai égbolt szépségét.

Javasolt szabályok az iskolában:

• Csak annyi világítást használjunk, amennyire tényleg szükség van.
• A tantermekben a tanítás végén kapcsolja le a villanyt, aki utoljára távozik.
• Kültéri világítás esetén használjunk mozgásérzékelős vagy időkapcsolós lámpákat.
• A kültéri fényeket csak sötétedés után kapcsoljuk fel, és éjszaka 22:00 után kapcsoljuk le.
• A lámpák fényét lefelé irányítsuk, ne világítsanak az ég felé.
• Csak meleg színhőmérsékletű (pl. sárgás) fényforrásokat használjunk kültéren.

Javasolt szabályok a lakóhelyünkön:

• Felesleges dísz- és reklámvilágítások éjszakai kikapcsolása (pl. 22:00 után).
• Az udvarokon, kertekben mozgásérzékelős lámpák felszerelése.
• Homlokzatvilágítás helyett földre irányított fények alkalmazása.
• A közvilágítás korszerűsítése energiatakarékos, irányított lámpákkal.
• A lakosság tájékoztatása a fényszennyezés hatásairól és csökkentésének lehetőségeiről (pl. plakátok, szórólapok).
• A karácsonyi díszkivilágítás időben korlátozott használata.

Megvalósítás lehetőségei:

• Diákok bevonása plakátkészítésbe és kampányokba
• Együttműködés a helyi önkormányzattal
• Energiatakarékossági verseny szervezése az osztályok között
• Tájékoztató órák, programok szervezése a fényszennyezésről

3.

A szentjánosbogarak számára a sötétség nagyon fontos, mert a párzási időszakban fényjelekkel kommunikálnak egymással. A mesterséges fények, például az utcai lámpák vagy kerti világítások zavarják ezeket a fényjeleket, így a hím és nőstény szentjánosbogarak sokkal nehezebben találják meg egymást. Emiatt csökkenhet a szaporodásuk sikeressége, ami hosszú távon a szentjánosbogarak számának csökkenéséhez vezethet.

4.

Napszak, óra

Zajszint (dB)

Zajforrások

Reggel (7:00-8:00)

55 dB

Autók, buszok, emberek közlekedése

Délután (15:00-16:00)

60 dB

Iskolából hazatérők, forgalom, beszélgetés

Este (20:00-21:00)

40 dB

Kevés autó, madárcsicsergés, kutyaugatás

Éjszaka (23:00-00:00)

30 dB

Szinte teljes csend, néha egy-egy autó

5.

a) Milyen módszerekkel oldják meg a forgalomcsillapítást?

• Sebességkorlátozás: Az alacsony sebességű zónák (pl. 30 km/h) bevezetése.
• Fizikai akadályok: Fekvőrendőrök, forgalomlassító szigetek, valamint sávszűkítések alkalmazása.
• Járda- és bicikliútfejlesztés: A gyalogosok és kerékpárosok számára kialakított utak bővítése.
• Forgalmi irányítás módosítása: Egyirányú utcák, illetve behajtási korlátozások bevezetése.
• Zöld övezetek kialakítása: Az autós közlekedés helyett parkok és játszóterek létesítése.
• Parkolási szabályozás: Parkolóhelyek számának csökkentése vagy fizetős parkolók bevezetése.

b) Az iskolád vagy lakóhelyed környékén találkozol ilyenekkel? Például:

• Fekvőrendőrök az iskolák közelében.
• Kijelölt gyalogos átkelőhelyek.
• Kerékpáros közlekedési sávok.
• Alacsony sebességű zónák a lakóövezetben.
• Forgalomlassító táblák és szigetek.

c) Te milyen további intézkedéseket hoznál?

• Intelligens közlekedési rendszerek telepítése, például érzékelők és kamerák a forgalom figyelésére és a sebesség automatikus mérésére.
• Tömegközlekedés ösztönzése, például ingyenes vagy kedvezményes jegyek biztosítása lakóhelyekhez közeli megállókban.
• Zajvédő falak és zöld növényzet telepítése az utak mentén a zaj és légszennyezés csökkentésére.
• Közösségi közlekedési megoldások támogatása, például car-sharing programok népszerűsítése.

1. Fenntarthatóság

1.

A hulladékok megfelelő elhelyezése és újrahasznosítása kulcsfontosságú a környezetvédelem szempontjából. Íme néhány általános információ a különböző hulladékok kezeléséről:

• Használt sütőolaj: Gyűjtőpontokon vagy benzinkutaknál leadható, ahol speciális tárolókban gyűjtik össze az újrahasznosítás céljából.
• Lejárt gyógyszer: Gyógyszertárakban található gyűjtődobozokba helyezhető, ahol biztonságosan ártalmatlanítják.
• Javíthatatlan elektromos eszköz: Elektronikai hulladékgyűjtő pontokon vagy lomtalanítás során leadható.
• Kartondoboz: Szelektív hulladékgyűjtő konténerekbe helyezhető, ahol újrahasznosítják.
• Gumiabroncs: Autószervizekben vagy speciális hulladékgyűjtő helyeken leadható.
• Építési törmelék: Építési hulladékgyűjtő telepeken vagy konténerekben helyezhető el.
• Kiégett fénycső: Elektronikai hulladékgyűjtő pontokon vagy speciális gyűjtőhelyeken leadható.
• Nem visszaváltható italosüveg: Szelektív hulladékgyűjtő konténerekbe helyezhető.
• Használhatatlanná vált bútor: Lomtalanítás során vagy hulladékgyűjtő telepeken leadható.

2.

-

3.

5 kép

A szálló por (PM10) térképe alapján az alábbi információkat találhatjuk:

a) Mely országrészekben a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb a szálló por mennyisége? A szálló por koncentrációja általában a nagyobb városokban, ipari területeken és a sűrűn lakott régiókban a legmagasabb, például Budapesten, Miskolcon és Kazincbarcikán. A legalacsonyabb értékek általában a vidéki, kevésbé szennyezett területeken találhatók, például a nyugat-magyarországi régiókban.

b) Mennyi az egészségügyi határérték? Átlépi-e valahol ezt az értéket a szálló por, és ha igen, hol? Az egészségügyi határérték 24 órás átlagban 50 μg/m³, éves átlagban pedig 40 μg/m³. A térkép szerint több helyen, például Budapesten, Miskolcon és Kazincbarcikán, a szálló por koncentrációja meghaladta az egészségügyi határértéket1.

c) A térkép alapján milyen tartományokat jelentenek a kék, zöld és narancssárga számkorongok?

• Kék: Alacsony szálló por koncentráció, az egészségügyi határérték alatt.
• Zöld: Mérsékelt szennyezettség, közel az egészségügyi határértékhez.
• Narancssárga: Magas szennyezettség, az egészségügyi határértéket meghaladó értékek.

Az Időkép weboldalán található szmogtérkép alapján az alábbi válaszokat adhatjuk:

a) Milyen mértékegységben adják meg a térképen az adatokat? A szmogtérképen a szálló por (PM10) koncentrációját általában mikrogramm/köbméterben (μg/m³) adják meg.

b) Milyen egészségügyi határértékek vannak? Mit jelentenek? Az egészségügyi határértékek a szálló por koncentrációjára vonatkozóan:

• 24 órás átlag: 50 μg/m³. Ez az a szint, amelyet egy nap alatt nem lenne szabad túllépni az egészség megőrzése érdekében.
• Éves átlag: 40 μg/m³. Ez az a hosszú távú szint, amelyet az egészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében ajánlanak.

c) Mekkora a légszennyezettség a lakóhelyedhez legközelebbi mérési helyen? A lakóhelyedhez legközelebbi mérési hely aktuális adatait az Időkép szmogtérképén találhatod meg. Az adatok óránként frissülnek, és pontos képet adnak a helyi légszennyezettségről.

d) A térképen az adatok PM10-részecskékre vonatkoznak. Mit jelent ez a "kód"? Miért épp ezeket a részecskéket mérik? A PM10 a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por részecskéket jelenti. Ezek a részecskék különösen veszélyesek, mert belélegezve mélyen behatolhatnak a tüdőbe, és egészségügyi problémákat okozhatnak, például légzőszervi betegségeket. Azért mérik ezeket, mert jelentős hatással vannak a levegő minőségére és az emberi egészségre.

4.

A "közel nulla energiaigényű" épületek olyan épületek, amelyek energiafogyasztása rendkívül alacsony, és az energiaigényük jelentős részét megújuló energiaforrásokból fedezik. Magyarországon 2021-től az új építésű épületeknek meg kell felelniük ezeknek az előírásoknak, amelyek célja az energiahatékonyság növelése és a környezetvédelem.

Főbb jellemzők:

• Az épület éves energiafogyasztása nem haladhatja meg a 100 kWh/m²-t.
• Az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló energiaforrásokból kell biztosítani.
• Az építőanyagoknak és technológiáknak magas hőszigetelő képességgel kell rendelkezniük.

Módszerek a "közel nulla" energiaigény elérésére:

• Hőszigetelés: Kiváló minőségű szigetelőanyagok használata a falakon, tetőn és padlón.
• Energiahatékony nyílászárók: Háromrétegű üvegezésű ablakok és ajtók alkalmazása.
• Megújuló energiaforrások: Napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk és biomassza használata.
• Energiatakarékos berendezések: LED világítás, alacsony energiafogyasztású háztartási gépek.
• Okos technológiák: Intelligens fűtési és hűtési rendszerek, amelyek optimalizálják az energiafelhasználást.

5.

A "közel nulla" energiaigényű épületek olyan ingatlanok, amelyek rendkívül alacsony energiafogyasztással működnek, és energiaigényük legalább 25%-át megújuló energiaforrásokból fedezik.

Hogyan érhető el a közel nulla energiaigény?

• Hatékony hőszigetelés – Az épület falai, tetője és nyílászárói kiváló hőszigeteléssel rendelkeznek, így minimálisra csökkentik a hőveszteséget.
• Energiahatékony fűtési és hűtési rendszerek – Hőszivattyúk, korszerű kazánok és padlófűtés segítik az optimális energiafelhasználást.
• Megújuló energiaforrások használata – Napenergia, geotermikus energia, biomassza vagy akár szélenergia biztosítja az épület energiaellátását.
• Okos épületirányítás – Automatizált rendszerek szabályozzák a fűtést, világítást és árnyékolást, hogy minimalizálják az energiafelhasználást.
• Passzív építészeti megoldások – Az épület tájolása, nagy üvegfelületek és természetes szellőzés segítik az energiahatékonyságot.

Milyen energiafelhasználást igényel egy épület?

Egy épület energiaigénye több területre osztható:

• Fűtés és hűtés – A legnagyobb energiafogyasztó, amelyet hatékony szigeteléssel és modern rendszerekkel csökkenthetünk.
• Világítás – LED-es világítás és természetes fény kihasználása csökkenti az energiaigényt.
• Háztartási eszközök – Energiahatékony berendezések használata segít az energiafogyasztás minimalizálásában.

5. Kooperatív feladatok, projektek

a) A vita két álláspontja:

1. Minden háznak saját napeleme legyen

✅ Előnyök:

• Egyéni energiafüggetlenség – A háztulajdonosok saját energiatermelésüket szabályozhatják.
• Csökkentett hálózati terhelés – Kevesebb igény a központi energiahálózatra.
• Hosszú távú megtakarítás – Kevesebb villanyszámla egyéni beruházás után.

❌ Hátrányok:

• Magas kezdeti beruházási költség – Egyenként drágább lehet a napelemek telepítése.
• Nem minden háztető alkalmas – Árnyékolás vagy tájolási problémák akadályozhatják a hatékonyságot.
• Fenntartási költségek egyénileg jelentkeznek – Minden háztulajdonosnak magának kell gondoskodnia a karbantartásról.

2. Közös napelempark létesítése

✅ Előnyök:

• Egységesebb és hatékonyabb energiatermelés – Egy jól tervezett park optimalizált energiatermelést biztosít.
• Gazdaságosabb beruházás nagyobb léptékben – Olcsóbb lehet nagyobb volumenben telepíteni.
• Könnyebb karbantartás – Központilag kezelt rendszer, nem egyéni felelősség.

❌ Hátrányok:

• Függőség a központi rendszer működésétől – Ha a központi rendszer meghibásodik, az egész település érintett.
• Megfelelő helyszín kérdése – Ki kell választani egy területet a napelempark számára, amely környezeti vagy társadalmi konfliktusokat okozhat.
• Lehetnek átvitelből eredő energiaveszteségek – Hosszabb kábelezés miatt hatékonyságveszteség is előfordulhat.

Vita szervezése

�� Csoportok és szerepek:

• "Energiafüggetlenségért Egyesület" elnöke (egyéni napelemrendszer támogatói)
• "Fenntartható Településért Alapítvány" képviselője (napelempark támogatói)
• Helyi vállalkozók képviselője
• Polgármester (vita levezetője)
• Környezetvédelmi szakértő (környezeti hatások elemzője)

b) A három kéztörlési módszer előnyei és hátrányai

1. Papírtörlő használata

✅ Előnyök:

• Gyors és hatékony kézszárítás
• Könnyen cserélhető, nincs szükség karbantartásra
• Higiénikus, mivel egyszer használatos

❌ Hátrányok:

• Folyamatos költség a papír beszerzésére
• Nagy mennyiségű hulladék keletkezik
• Fakivágás és gyártás során környezeti terhelést okoz

2. Elektromos kézszárító

✅ Előnyök:

• Hosszú távon költséghatékonyabb, mint a papírtörlő
• Nincs hulladéktermelés
• Energiahatékony modellek is léteznek

❌ Hátrányok:

• Elektromos áramot igényel, ami környezeti terheléssel járhat
• Karbantartás és tisztítás szükséges
• Nem minden típus szárítja meg gyorsan a kezet

3. Textiltörülköző használata

✅ Előnyök:

• Fenntarthatóbb megoldás, kevesebb hulladékkal
• Kényelmes és hatékony kéztörlés
• Esztétikusabb környezetet teremt

❌ Hátrányok:

• Rendszeres mosást igényel, ami víz- és energiaköltségeket vonhat maga után
• Higiéniai kockázat lehet, ha nem cserélik elég gyakran
• A mosás környezetterhelése jelentős lehet hosszú távon

Fontos kérdések a vitában:

�� Anyagi vonzatok:

• Papírtörlő: folyamatos beszerzési költség
• Elektromos kézszárító: egyszeri beruházás, későbbi áramköltség
• Textiltörülköző: mosás költsége

�� Hulladék és környezeti hatás:

• Papírtörlő: jelentős papírhulladék
• Elektromos kézszárító: áramfelhasználás
• Textiltörülköző: mosás vízfelhasználása

�� Milyen emberi tevékenységekre van szükség?

• Papírtörlő: rendszeres pótlás
• Kézszárító: karbantartás
• Textiltörülköző: mosás és cserélés

�� Vita szervezése:

• Csoportok: különböző megoldások támogatói (pl. környezetvédők, gazdasági szempontokat figyelembe vevők)
• Igazgató: vita levezetése
• Lakók és diákok véleménye: melyik megoldás lenne a legjobb?

c) A három közlekedési rendszer bemutatása

1. Villamos

✅ Előnyök:

• Kötöttpályás rendszer – Kiszámítható menetrend és magas utaskapacitás.
• Nagyobb energiahatékonyság – Az áramellátás folyamatos, nincs szükség akkumulátorokra.
• Kevésbé környezetterhelő – Kisebb zajszennyezés és hosszabb élettartamú járművek.

❌ Hátrányok:

• Magas infrastruktúra-költség – Síneket kell építeni, ami jelentős beruházás.
• Kevésbé rugalmas – Nem tud eltérni a kijelölt pályától, így közlekedési akadályok esetén nehézkes lehet az irányváltás.

2. Trolibusz

✅ Előnyök:

• Meglévő úthálózaton közlekedik – Nem igényel külön síneket.
• Folyamatos áramellátás – Nem szükséges akkumulátorok rendszeres cseréje.
• Csendes és környezetbarát – Alacsony kibocsátás és kevés zaj.

❌ Hátrányok:

• Felsővezeték-hálózat kiépítése szükséges – Ez infrastruktúrát igényel és korlátozza a mozgékonyságot.
• Nem mindenhol praktikus – Szűk utcákban, változatos terepen kevésbé alkalmazható.

3. Akkumulátoros elektromos autóbuszok

✅ Előnyök:

• Rugalmas útvonalváltoztatás – Bármely úthálózaton közlekedhet.
• Nem igényel vezetékeket – Könnyebb és olcsóbb telepítés, mint a trolibusz vagy villamos esetén.
• Moduláris fejlesztés – Kisebb kezdeti beruházás, könnyen bővíthető.

❌ Hátrányok:

• Akkumulátorok korlátozott élettartama – Idővel cserére és karbantartásra szorulnak.
• Töltési infrastruktúra szükséges – Nagy teljesítményű töltőállomásokat kell kiépíteni.
• Kevésbé hosszú élettartam, mint a kötöttpályás rendszerek – Az elektromos buszok gyakrabban szorulnak cserére.

Fontos kérdések a vitában:

�� Hogyan lehet az elektromos energiaellátást biztosítani?

• Villamos és trolibusz: közvetlenül az elektromos hálózatból kapják az áramot.
• Elektromos buszok: akkumulátorokkal működnek, amelyeket töltőállomásokon kell újratölteni.

�� A kötöttpályás közlekedés előnyei és hátrányai ✅ Kiszámítható, magas kapacitású, kevesebb közlekedési torlódást okoz. ❌ Kezdeti beruházási költség magas, kevésbé rugalmas mozgáshoz.

�� Az elektromos buszok előnyei ✅ Rugalmas útvonalak, nincs szükség pályaépítésre, könnyen bővíthető. ❌ Akkumulátorok rendszeres töltése, töltőállomások szükségessége.

��️ Közlekedésbiztonsági szempontok

• Villamos: jól látható, kiszámítható közlekedés, de ütközési kockázatok fennállhatnak.
• Trolibusz: stabilabb közlekedés, viszont vezetékproblémák esetén kieshet a rendszerből.
• Elektromos buszok: rugalmasabbak, de töltési idő és akkumulátorállapot befolyásolhatja a működést.

�� Vita szervezése:

• Három tervezőcsapat képviseli az álláspontját.
• Városvezető és tanácsadók döntenek a legjobb megoldásról.
• Lakossági vélemények segíthetik a döntést.

II. Infografika

Készítsetek infografikát az alábbi témákban! Készíthetitek kézzel vagy számítógéppel.

a) Termelési folyamat

CANVA szerkesztő megnyitása

témája: MŰANYAG VIZESPALACK TERMELÉSI FOLYAMATA

• Anyagok:
• PET (polietilén-tereftalát) műanyag
• Fém (kupakhoz esetleg alumínium betét)
• Papír (címkéhez)
• Festék (nyomtatáshoz)
• Energiafelhasználás:
• Kőolajfinomítás (a PET alapanyag előállításához): fosszilis energia
• Műanyag granulátumok előállítása: hőenergia
• Palack formázása (fúvásos technológia): elektromos és hőenergia
• Címkézés, kupakozás: elektromos energia
• Töltés, zárás: elektromos energia
• Szállítás:
• Gyárból kamionnal a nagykereskedőkhöz
• Onnan szintén teherautóval a boltokba
• Vásárlóként én gyalog vagy autóval hoztam haza
• Használat:
• Megittam a vizet, a palackot üresen félretettem
• Használat utáni sors:
• Szelektív gyűjtés esetén:
• Újrahasznosító üzembe kerül
• Tisztítás, aprítás, újraolvasztás
• Újra palack vagy más műanyag termék lesz belőle
• Ha nem szelektívbe kerül:
• Lerakóba vagy égetőbe jut
• Szennyezi a környezetet, hosszú lebomlási idő

Az infografika vizuális elemei:

• Folyamatábra nyilakkal és ikonokkal (pl. kőolaj -> gyár -> bolt -> otthon -> kuka vagy újrahasznosító)
• Színkódolás: zöld (újrahasznosítás), piros (környezetszennyezés)
• Egyszerű rajzok a palackról, teherautóról, újrahasznosító jelről, stb.

Canva prezentáció

b) KLÍMACSÚCS – A KLÍMAVÉDELEM JELENLEGI HELYZETE ÉS CÉLJAI

• Jelenlegi klímaadatok (globálisan):
• Átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodás előtti szinthez képest: +1,1 °C
• Szén-dioxid-koncentráció: >420 ppm (parts per million)
• Tengerek szintemelkedése: kb. 3,3 mm/év
• Jégsapkák olvadása, extrém időjárási események gyakoribbá válása
• Legutóbbi klímacsúcs céljai (COP28 – Dubaj, 2023):
• Globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 °C alatt tartása
• A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése
• Megújuló energiaforrások arányának növelése
• Klímafinanszírozás bővítése a fejlődő országok számára
• Vállalások:
• 2030-ig a globális kibocsátás felére csökkentése
• 2050-re nettó zéró kibocsátás
• Megújuló energiába történő beruházások (nap- és szélenergia)
• Fenntartható közlekedés, elektromos járművek arányának növelése
• Magyarország helyzete:
• 1990-hez képest kb. 37%-kal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása
• 2030-ra 40%-os csökkentést tervezünk
• 2020-ra elértük a 13% megújuló energia arányát
• Szélenergia korlátozott, de napenergia gyorsan fejlődik
• Intézkedések és tervek:
• Energiahatékonysági programok (épületfelújítás, szigetelés)
• E-autók támogatása
• Erdőtelepítési programok
• 2024-től betétdíjas rendszer a PET-palackokra
• További cél: karbonsemlegesség 2050-re

Vizuális elemek:

• Diagram a hőmérséklet-emelkedésről
• Ikonok: napenergia, szélerőmű, elektromos autó, faültetés
• Színkód: zöld (pozitív intézkedések), piros (negatív hatások)

c) ENERGIACÍMKE – MIT MOND EL EGY HÁZTARTÁSI ESZKÖZRŐL?

• Az energiacímke jelentése:
• Az EU-s energiacímkék tájékoztatást adnak az adott készülék energiahatékonyságáról és fogyasztásáról
• A skála A-tól G-ig terjed (A a legjobb, G a legrosszabb)
• Tartalmaz piktogramokat a fő jellemzőkről (pl. vízfogyasztás, zajszint, kapacitás)
• Példák három különböző eszközre:

Mosógép:

• Energiaosztály: B
• Éves energiafogyasztás: 135 kWh
• Vízfogyasztás: 45 liter/ciklus
• Kapacitás: 8 kg
• Zajszint: 72 dB (centrifuga)

Hűtőszekrény:

• Energiaosztály: A
• Éves energiafogyasztás: 105 kWh
• Nettó térfogat: 220 liter (hűtő), 90 liter (fagyasztó)
• Zajszint: 38 dB

Mosogatógép:

• Energiaosztály: C
• Energiafogyasztás 100 ciklusonként: 75 kWh
• Vízfogyasztás: 9,5 liter/ciklus
• Zajszint: 46 dB
• Az infografika vizuális elemei:
• 3 külön energiacímke minta (ikonos, színes skálával)
• Nyilakkal és címkékkel megmagyarázva, hogy mit mutat az egyes részlet (pl. zajszint, vízfogyasztás)
• Színes skála: zöld (energiahatékony) → piros (nagy fogyasztás)

d) Iskola világításának energiaigénye

Infografika témája: ISKOLAI VILÁGÍTÁS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

• Világítótestek típusa és száma:
• Hagyományos fénycsöves lámpák: kb. 120 db
• LED-es mennyezeti lámpák: kb. 80 db
• Izzók (pl. tanári, raktárakban): kb. 30 db
• Használati idő:
• Napi használat: átlagosan 8 óra/nap
• Heti használat: kb. 40 óra
• Évi használat: kb. 40 hét x 40 óra = 1600 óra
• Energiafogyasztás (becslés):
• Átlagos teljesítmény: 50 W (fénycső), 20 W (LED), 60 W (izzó)
• Teljes energiafogyasztás: kb. 10 000 kWh/év
• Költség:
• Átlagos áramár: 40 Ft/kWh
• Éves világítási költség: kb. 400 000 Ft
• Élettartam:
• Fénycső: 8 000 óra
• LED: 25 000–50 000 óra
• Hagyományos izzó: 1 000 óra
• Kiégett világítótestek sorsa:
• LED és fénycső: speciális hulladékgyűjtőbe kell vinni
• Gyűjtés az iskolában külön dobozokban történik
• Ezt követően elszállítják hulladékkezelő céghez
• Veszélyes hulladékként kezelik, vagy újrahasznosítják az alkatrészeket

Vizuális elemek:

• Lámpa ikonok típusa szerint
• Diagram az energiafogyasztás megoszlásáról
• Nyilak az iskolából a hulladékgyűjtőig

III. Prezentáció

a) Választott hulladék: Alumínium üdítős doboz

• Keletkezés:
• Üdítő elfogyasztása után a doboz hulladékká válik
• Gyűjtés:
• Szelektív hulladékgyűjtőbe kerül (fém vagy vegyes fém-műanyag konténer)
• Innen hulladékválogató üzembe szállítják
• Feldolgozás:
• Az alumínium dobozokat szétválogatják más anyagoktól
• Megtisztítják a szennyeződésektől
• Feldarabolják, majd megolvasztják
• Újrahasznosítás:
• Az olvasztott alumíniumból új alumíniumlap vagy tekercs készül
• Ezekből új dobozokat, alkatrészeket, kerékpárvázakat, repülőgép- vagy autóalkatrészeket gyártanak
• Miért energiatakarékosabb?
• Az újraolvasztás az eredeti bányászathoz és előállításhoz képest 95%-kal kevesebb energiát igényel
• Csökken a környezeti terhelés és a bányászatból eredő károk
• A fém végtelenszer újrahasznosítható minőségromlás nélkül

Összefoglalás:

• Az alumínium doboz újrahasznosítása gyors, energiatakarékos, és jelentősen csökkenti a szemét mennyiségét.
• Az így nyert nyersanyag ugyanolyan jó minőségű, mint az új.

Tipp: Készíts szemléletes bemutatót folyamatábrával, alumínium doboz ikonokkal, energiamegtakarítást mutató grafikával!: elektromos és hőenergia

• Címkézés, kupakozás: elektromos energia
• Töltés, zárás: elektromos energia
• Szállítás:
• Gyárból kamionnal a nagykereskedőkhöz
• Onnan szintén teherautóval a boltokba
• Vásárlóként én gyalog vagy autóval hoztam haza
• Használat:
• Megittam a vizet, a palackot üresen félretettem
• Használat utáni sors:
• Szelektív gyűjtés esetén:
• Újrahasznosító üzembe kerül
• Tisztítás, aprítás, újraolvasztás
• Újra palack vagy más műanyag termék lesz belőle
• Ha nem szelektívbe kerül:
• Lerakóba vagy égetőbe jut
• Szennyezi a környezetet, hosszú lebomlási idő
• Újrahasznosítási részletek:
• A feldolgozó üzemben a PET-palackokat először szétválogatják, megtisztítják
• Aprítás után műanyag pehely lesz belőlük, majd ezeket újra megolvasztják
• A kapott műanyag granulátum új termékek alapanyaga
• Új termékek:
• Új PET-palack
• Polár pulóver
• Műanyag csomagolóanyag
• Kerti pad, autóalkatrész
• Miért energiatakarékosabb az újrahasznosítás?
• Nem kell új kőolajat kitermelni
• A granulátum előállítása kevesebb energiát igényel
• Csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása
• Kevesebb hulladék kerül a környezetbe

Az infografika vizuális elemei:

• Folyamatábra nyilakkal és ikonokkal (pl. kőolaj -> gyár -> bolt -> otthon -> szelektív gyűjtő -> új termék)
• Színkódolás: zöld (újrahasznosítás), piros (környezetszennyezés)
• Egyszerű rajzok a palackról, újrahasznosító üzemről, új termékekről

b) Bárdudvarnok és Répáshuta közvilágítási fejlesztése

• Célkitűzés:
• A fényszennyezés csökkentése
• A természetes éjszakai környezet megőrzése
• Energiahatékony világítás kialakítása
• Fő szempontok a tervezéskor:
• Csak oda világítsanak, ahol szükséges (irányított fény)
• Ne világítsanak az égbolt felé (zárt világítótestek)
• Alacsony színhőmérsékletű, melegfehér fényforrások
• Mozgásérzékelős, időzíthető világítási rendszerek alkalmazása
• Alkalmazott megoldások:
• LED-es világítótestek kis sugárzási szögű, lefelé irányított fényekkel
• Automata vezérlés: időzíthető ki- és bekapcsolás, fényerőszabályozás
• Speciálisan árnyékolt lámpatestek
• Eredmények:
• Drasztikusan csökkent a felesleges fénykibocsátás
• Javult a csillagos égbolt láthatósága
• Csökkent az energiafogyasztás és az üzemeltetési költség
• A helyi élővilág kevésbé zavart a mesterséges fény által
• Példamutató gyakorlat:
• Az ilyen fejlesztések mintául szolgálnak más települések számára is
• A projektet több környezetvédelmi szervezet is pozitívan értékelte

Tipp: Prezentációban vagy infografikán mutasd be előtte–utána képekkel, égbolt látvánnyal és energiafogyasztási diagrammal.

c) Elektromos autók és akkumulátoraik újrahasznosítása

• Főbb kérdések az elektromos autókkal kapcsolatban:
• Akkumulátorok élettartama: átlagosan 8–15 év
• Újratölthetőség: 1000–2000 ciklus, azaz töltés-kisütés után is jó kapacitás
• Hatótávolság: jelenleg 200–600 km típusfüggően
• Töltési idő: gyorstöltéssel 30–60 perc, normál töltéssel 6–12 óra
• Töltési infrastruktúra: egyre bővülő hálózat, otthoni és nyilvános töltők
• Az akkumulátorok újrahasznosítása:
• A használt akkumulátorokat gyűjtőpontokon vagy szervizekben veszik át
• Szétbontják: eltávolítják a külső borítást, belső cellákat
• Kinyerik az értékes anyagokat: lítium, kobalt, nikkel, réz
• Az anyagokat új akkumulátorok gyártására, illetve más ipari célokra használják fel
• Miért fontos az újrahasznosítás?
• Ritka nyersanyagokat takarít meg
• Csökkenti a bányászat környezeti terhelését
• Megelőzi a veszélyes hulladék lerakását
• Jelentősen csökkenti az energiafelhasználást az új alapanyagokhoz képest
• Jelenlegi helyzet és jövőbeli fejlesztések:
• Európában és Ázsiában már működnek nagy kapacitású újrahasznosító üzemek (pl. Umicore, Northvolt)
• Folyamatban van az újrahasznosítási technológiák fejlesztése (pl. hidrometallurgiai eljárások)
• Növekvő szabályozás az EU-ban: a gyártók felelősek az akkumulátorok újrahasznosításáért
• Várható a második életciklusú (pl. otthoni energiatárolásra használt) akkuk elterjedése

Vissza