8. Optikai eszközök: távcső és mikroszkóp . . 172

8. Optikai eszközök: távcső és mikroszkóp . . 172

Optikai eszközök: távcső és mikroszkóp

1.

Mikroszkópmodell összeállítása:

  • Szükséges anyagok:
  • Két domború lencse (egy objektív lencsének és egy okulár lencsének).
  • Lencsetartók vagy bármilyen eszköz, amely rögzíti a lencséket a megfelelő helyen.
  • Rúd vagy keret, amely megtartja az összeszerelést.
  • Egy kis tárgy (például hajszál vagy papírrészlet) vizsgálathoz.
  • Lencsék fókusztávolsága:
  • Az objektív (alsó lencse) fókusztávolsága legyen rövidebb (például 2 cm).
  • Az okulár (felső lencse) fókusztávolsága legyen valamivel nagyobb (például 5 cm).
  • Tárgy és lencsék elhelyezése:
  • A vizsgálandó tárgyat helyezd az objektív fókusztávolságán kívülre, kb. 2,5 cm-re az objektívtől.
  • Az objektívet és az okulárt helyezd el úgy, hogy a közöttük lévő távolság nagyobb legyen, mint a fókusztávolságuk összege (például 8-10 cm).

2. Látvány megfigyelése:

  • A tárgyról keletkező kép az objektív segítségével egy fordított, nagyított, valódi kép lesz, amely az okulár fókusztávolságán belül helyezkedik el.
  • Az okuláron keresztül nézve a végső kép:
  • Nagyított, fordított, és látszólagos.

3. Távolságok jelölése:

  • Az objektív és a tárgy távolságát: kb. 2,5 cm.
  • Az objektív és az okulár közötti távolságot: kb. 8-10 cm (a pontos érték a lencsék paramétereitől függ).
  • Az okulár és a szem közötti távolság rugalmas, de kényelmes nézési távolságot tarts (például kb. 2-4 cm).

Rajzod megtervezése:

A rajzhoz ábrázold:

  • A két lencsét és a fókusztávolságukat (pl. f₁ és f₂).
  • A vizsgálandó tárgy helyzetét.
  • A lencséken keresztül haladó nevezetes sugarakat, amelyek a képalkotás folyamatát szemléltetik.

2.

A két domború lencsés távcsőmodell elkészítése remek lehetőség arra, hogy megértsd a távcsövek működésének alapelveit.

1. Távcsőmodell összeállítása:

  • Szükséges elemek:
  • Objektív lencse: Egy domború lencse, hosszabb fókusztávolsággal (pl. 20 cm).
  • Okulár lencse: Egy másik domború lencse, rövidebb fókusztávolsággal (pl. 5 cm).
  • Rögzítők, amelyek megtartják a lencséket.
  • Egy rúd vagy cső, amelyhez a lencséket rögzíted, és amely összeköti őket.
  • Lencsék elhelyezése:
  • Helyezd az objektív lencsét a távcső elejére.
  • Az okulár lencsét helyezd mögé úgy, hogy a két lencse fókuszpontja egybeessen. A lencsék közötti távolságnak tehát az objektív és az okulár fókusztávolságának összegével kell megegyeznie (pl. 20 cm + 5 cm = 25 cm).

2. Tárgy megfigyelése:

  • Tegyél egy távoli tárgyat, például egy fát vagy egy oszlopot, a távcső elé.
  • Nézz az okuláron keresztül, és finoman állítsd be a lencsék közötti távolságot a maximális élesség elérése érdekében.

3. A keletkezett kép jellemzői:

  • A kép fordított és nagyított lesz.
  • Az objektív lencse valódi, fordított képet hoz létre, amely az okulár lencsével tovább nagyított látszólagos képpé alakul.

4. Távolságok a rajzban:

Rajzold meg a következő elemeket:

  • Az objektív lencsét, fókusztávolságát (fobjf_{\text{obj}}).
  • Az okulár lencsét, fókusztávolságát (fokf_{\text{ok}}).
  • A lencsék közötti távolságot (fobj+fokf_{\text{obj}} + f_{\text{ok}}).
  • A tárgyról érkező párhuzamos sugarak útját az objektíven és okuláron keresztül.

3.

Camera obscura elkészítése:

  • Szükséges anyagok:
  • Egy teás- vagy cipősdoboz.
  • Pauszpapír vagy más áttetsző papír.
  • Tű vagy éles eszköz a lyuk készítéséhez.
  • Ragasztószalag vagy gumi a rögzítéshez.
  • Összeszerelés:
  • Az egyik oldalon vágj ki egy kis kört vagy négyzetet a doboz falából, és ragaszd rá a pauszpapírt belülről.
  • Az ellentétes oldalon készíts egy apró lyukat tűvel vagy szerszámmal. Ez lesz a camera obscura "objektívje".
  • Zárd le a dobozt úgy, hogy ne jusson be más fény, csak a lyukon keresztül.
  • Használat:
  • Helyezd a camera obscurát úgy, hogy a lyuk a kívánt tárgy felé nézzen.
  • Nézd meg a pauszpapíron keletkezett képet!

Érzékelhető tárgyak:

Legjobban működik:

  • Fényes és jól megvilágított tárgyakkal, például faágakkal, házakkal vagy akár az égbolttal.
  • Távoli, nagyobb tárgyakkal, mivel ezek tisztábban látszanak. Kisebb és kevésbé fényes tárgyakat nehezebb megkülönböztetni.

A keletkezett kép jellemzői:

  • Fordított: A fény a lyukon áthaladva a pauszpapíron fordított képet alkot.
  • Halvány: A kép nem lesz túl élénk, mivel a lyukon át bejutó fény mennyisége korlátozott.
  • Valódi: A kép az objektum tényleges formáját tükrözi.

4.

Állítások értékelése mikroszkóp (M) és távcső (T) esetében:

  • Van egy objektív- és egy okulárlencséje.
  • Mindkettő (M, T): A mikroszkóp és a távcső is objektív- és okulárlencsével rendelkezik, amelyek képalkotásra szolgálnak.
  • Közeli és távoli tárgyak megfigyelésére egyaránt alkalmas.
  • Távcső (T): A távcső elsősorban távoli tárgyak megfigyelésére alkalmas. A mikroszkóp közeli tárgyakat vizsgál, így ez nem jellemző rá.
  • A létrehozott kép fényszegény, így többnyire szükséges a tárgy erős megvilágítása.
  • Mikroszkóp (M): A mikroszkóp esetében a kép gyakran fényszegény, ezért szükséges a tárgy megfelelő megvilágítása. A távcső nem igényel külön megvilágítást.
  • Az okulárlencse fókuszpontja egybeesik az objektívlencse fókuszpontjával.
  • Mindkettő (M, T): A mikroszkóp és a távcső működéséhez szükséges, hogy az objektív és az okulár fókuszpontjai megfelelően illeszkedjenek.
  • Összességében a tárgyról kicsinyített, látszólagos képet hoz létre.
  • Egyik sem: Sem a mikroszkóp, sem a távcső nem hoz létre kicsinyített, látszólagos képet; mindkettő nagyított képet alkot.
  • A kép a tárgynál sokszorosan nagyobb.
  • Mikroszkóp (M): A mikroszkóp sokszoros nagyítást hoz létre. A távcső is nagyít, de nem azonos mértékben.
  • Létezik sztereo-, azaz kétszemes változata is.
  • Mindkettő (M, T): Mikroszkóp és távcső esetében is léteznek sztereo (kétszemes) változatok.

5. Geogebra

Vissza