5. A világűr kutatása . .. .221
5. A világűr kutatása . .. .221
5. A világűr kutatása1.
Ember alkotta eszközök több égitestre is sikeresen leszálltak!
Bolygók, ahol leszállás történt:
- Hold (Apollo-missziók)
- Mars (Viking, Curiosity, Perseverance stb.)
- Vénusz (Venera-program)
- Merkúr (Messenger szonda becsapódott, de nem volt sima leszállás)
Holdak, ahol leszállás történt:
- Titán (A Szaturnusz holdja – Huygens leszállóegység)
Kisbolygók és üstökösök:
- Eros kisbolygó (NEAR Shoemaker)
- Ryugu kisbolygó (Hayabusa2)
- 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös (Philae leszállóegység)
Törpebolygóra még nem történt sikeres leszállás, de a Pluto és Ceres felszínét közeli megfigyelések révén tanulmányozták.
2.
Az emberek eddig három holdjárót juttattak a Holdra az Apollo-program keretében:
- Apollo 15 Lunar Roving Vehicle (LRV)
- Apollo 16 Lunar Roving Vehicle (LRV)
- Apollo 17 Lunar Roving Vehicle (LRV)
A Marsra több marsjárót küldtek, ezek közül a legismertebbek:
- Sojourner (1997)
- Spirit (2004)
- Opportunity (2004)
- Curiosity (2012)
- Perseverance (2021)
A marsjárók hosszabb ideig működtek, és részletesebb kutatásokat végeztek a bolygó felszínén. Ha szeretnéd, további részleteket is megoszthatok róluk
3.
MOXIE (Mars Oxygen In-Situ Resource Utilization Experiment) egy kísérleti berendezés, amely a Mars légkörében található szén-dioxidból oxigént állít elő. Elektrokémiai folyamat segítségével a szén-dioxid molekulákat oxigénre és szén-monoxidra bontja, így létrehozva a belélegzésre alkalmas oxigént2.
Hosszabb távú célja a kutatásnak:
- Emberes Mars-küldetések előkészítése – A jövőbeli űrhajósok számára helyben előállított oxigént biztosítana, így nem kellene nagy mennyiségű oxigént szállítani a Földről.
- Rakétahajtóanyag előállítása – Az oxigént nemcsak légzésre, hanem rakétahajtóanyagként is felhasználhatnák, ami kulcsfontosságú a visszatéréshez.
- In-situ erőforrás-felhasználás (ISRU) – A Mars helyi erőforrásainak hasznosítása csökkentené a küldetések költségeit és növelné az önellátás lehetőségét.
A MOXIE már bizonyította, hogy működőképes, és a jövőben egy nagyobb méretű berendezés akár ipari mennyiségű oxigént is előállíthatna a Marson.
4.
Az első teljesen magyar fejlesztésű műhold a Masat–1 volt, amelyet 2012. február 13-án juttattak Föld körüli pályára.
Fontos adatok a Masat–1-ről:
- Hol készült? A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették.
- Meddig működött? A tervezett három hónap helyett közel három évig, egészen 2015. január 9-ig működött.
- Milyen pályán keringett? 300–1450 km közötti magasságban, elnyúlt ellipszis alakú pályán, 102 perces keringési idővel.
A Masat–1 jelentős mérföldkő volt a magyar űrkutatásban, és sikeres működése megalapozta a későbbi magyar műholdak fejlesztését.
5.
A James Webb űrtávcső (JWST) 2021. december 25-én indult, és 2022 júliusától kezdett el hivatalosan képeket küldeni.
Ez egy csillagászati műhold, amely a Nap–Föld rendszer L2 Lagrange-pontján kering, 1,5 millió km-re a Földtől.
Kutatási céljai:
- Az első galaxisok és csillagok vizsgálata – A JWST képes visszatekinteni az univerzum korai időszakába, akár 13,6 milliárd évvel ezelőttre.
- Exobolygók atmoszférájának elemzése – Segít megérteni, hogy egyes bolygók légköre alkalmas lehet-e az életre.
- Csillagok és bolygórendszerek kialakulásának tanulmányozása – Részletes képet ad a csillagkeletkezés folyamatáról.
- A világegyetem tágulásának és szerkezetének vizsgálata – Segít pontosítani a kozmológiai modelleket.
A JWST az infravörös tartományban működik, így olyan objektumokat is képes megfigyelni, amelyeket a Hubble nem látott. Ezáltal új korszakot nyitott az űrkutatásban!
6.
A Mars-kutató küldetések időrendi sorrendben:
- Mariner–4 – 1964. november 28. (első sikeres Mars-flyby)
- Marsz–3 – 1971. május 28. (első sikeres leszállás a Marson, bár csak 20 másodpercig működött)
- Mars Pathfinder – 1996. december 4. (első sikeres rover küldetés, Sojourner marsjáróval)
- Mars Express – 2003. június 2. (európai Mars-kutató szonda)
- Mars Orbiter Mission – 2013. november 5. (India első Mars-szondája)
- Perseverance – 2020. július 30. (legújabb marsjáró, amely a Jezero-kráterben kutat
7.
· SOHO: A Nap–Föld rendszer L1 pontján kering, kb. 1,5 millió km-re a Földtől. Ez a pozíció ideális a folyamatos Nap-megfigyeléshez.
· SDO: Geoszinkron pályán mozog, kb. 36 000 km magasan a Föld körül, így mindig egy adott földrajzi pont felett marad.