3. A Nap és a csillagok . .216
3. A Nap és a csillagok . .216
3. A Nap és a csillagok
1.
A napszél részecskéi általában 300–800 km/s sebességgel haladnak. A Nap és a Föld közötti távolság kb. 150 millió km.
Számítás
Az időt úgy számolhatjuk ki, hogy elosztjuk a távolságot a sebességgel:
- Ha a napszél sebessége 400 km/s, akkor az idő:
- 150 000 000 km ÷ 400 km/s = 375 000 s
- 375 000 s ≈ 6 250 perc
- 6 250 perc ≈ 104 óra
- 104 óra ≈ 4,3 nap
- Ha a napszél sebessége 700 km/s, akkor az idő:
- 150 000 000 km ÷ 700 km/s = 214 000 s
- 214 000 s ≈ 3 570 perc
- 3 570 perc ≈ 60 óra
- 60 óra ≈ 2,5 nap
Tehát a napszél részecskéi kb. 2,5–4,3 nap alatt érnek a Földhöz, attól függően, hogy milyen gyorsan haladnak.
3.
Egy nyáron látható magyarországi csillagkép-lista, néhány ismertebb példa:
- Nyári háromszög (Vega, Deneb, Altair)
- Herkules
- Skorpió
- Sas (Aquila)
- Hattyú (Cygnus)
- Lant (Lyra)
4.
Alphecca, Betelgeuse,
Bellatrix, Rigel, Sarkcsillag, Shedir, Vega
5.
Adatok:
- A Nap atomjainak 91%-a hidrogén, 8,9%-a hélium.
- A hélium tömege négyszerese a hidrogén tömegének.
Mivel a hélium atom tömege négyszerese a hidrogén atoménak, a tömegarányt így számolhatjuk:
- Feltevés: Ha 91 hidrogén atom van, akkor annak tömege 91 egység.
- A hélium tömege négyszerese, tehát 8,9 × 4 = 35,6 egység.
- Az összes tömeg: 91 + 35,6 = 126,6 egység.
Most kiszámítjuk a százalékos arányokat:
- Hidrogén tömege: (91 / 126,6) × 100 ≈ 72%
- Hélium tömege: (35,6 / 126,6) × 100 ≈ 28%
Eredmény:
- A Nap tömegének kb. 72%-a hidrogén
- A Nap tömegének kb. 28%-a hélium
Ez jól mutatja, hogy bár a Nap atomjainak száma alapján a hidrogén dominál, tömeg szempontjából a hélium jelentős részt képvisel!
6.
A lakhatósági zóna egy csillag körül az a tartomány, ahol egy bolygón folyékony víz lehet a felszínen, ami alapvető feltétele az általunk ismert életnek. Ha egy bolygó túl közel van a csillagához, a hőmérséklet túl magas, és a víz elpárolog; ha túl messze van, a víz megfagy.
Mi határozza meg a lakhatósági zóna helyét?
- A csillag típusa és fényessége
- A nagyobb és forróbb csillagok lakhatósági zónája távolabb esik.
- A kisebb és hűvösebb csillagoknál ez közelebb található.
- Bolygó légköre
- Ha egy bolygónak vastag légköre van, az üvegházhatás miatt melegebb lehet, így a lakhatósági zóna kiszélesedhet.
- Például a Vénusz túl meleg lett a légköri hatások miatt, míg a Mars túl hideg.
- Csillag fejlődése
- Idővel a csillag fényessége nőhet, így a lakhatósági zóna elmozdulhat.
- A Föld jelenlegi helye kedvező, de milliárd évek múlva már lehet, hogy túl meleg lesz az élet fenntartásához.
A Nap lakhatósági zónája nagyjából a Föld és Mars közé esik, de más csillagok esetében ez nagyon eltérő lehet.
7.
· a) Csillag – A csillagok belsejében magfúzió zajlik, amely energiát termel.
· b) Mindkettő – A csillagok és bolygók is gömb alakúak, a gravitáció miatt.
· c) Bolygó – Csak a bolygóknak lehetnek holdjaik, a csillagok nem rendelkeznek holdakkal.
· d) Egyik sem – A bolygók általában 1000 km-nél nagyobbak, a csillagok pedig ennél sokkal nagyobbak. Ez a mérettartomány inkább kisbolygókra jellemző.
· e) Mindkettő – A bolygóknak és csillagoknak is lehet mágneses terük, például a Napnak és a Földnek is van saját mágneses tere.
· f) Csillag – A csillagok lehetnek ekkora méretűek, például a Nap átmérője kb. 1 CsE (csillagászati egység), de léteznek ennél sokkal nagyobb csillagok is.
· g) Csillag – A csillagok főként plazmaállapotban vannak, míg a bolygók szilárd, gáz vagy folyékony anyagból épülnek fel.
· h) Bolygó – Csak a Föld típusú bolygók rendelkeznek szilárd kéreggel. A gázóriásoknál nincs szilárd felszín.
· i) Csillag – A csillagok belső hőmérséklete elérheti a 100 000 °C-ot, sőt, még ennél is nagyobb értékeket. A bolygók ennél jóval hidegebbek.