AI a 7-12. osztályban (fizika, dig kultúra) és a középiskolában

2. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

2. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

 2.1 Alapfogalmak 

A mozgás leírásához mindig választunk egy vonatkoztatási testet, amelyhez képest a mozgást vizsgáljuk. Ehhez a testhez rögzítünk egy vonatkoztatási rendszert, általában egy koordinátarendszert.

Egy test helyzetét egy helyvektor írja le, amely a koordinátarendszer kezdőpontjából a test pillanatnyi helyébe mutat.

A képet készítette a Copilot.

Egy test helyzetét egy helyvektor írja le, amely a koordinátarendszer kezdőpontjából a test pillanatnyi helyébe mutat. A mozgás során a test helyzete megváltozik. Ezt a változást a  elmozdulás vektora fejezi ki, amely a kezdőpontból a végpontba mutat.

2.2 Egyenes vonalú egyenletes mozgás 

Ebben a mozgásformában a test egyenes pályán halad, és a megtett út arányosan nő az eltelt idővel. A sebesség állandó, vagyis a test minden pillanatban ugyanakkora nagyságú és irányú sebességgel mozog. 

Mivel nincs sebességváltozás, a gyorsulás nulla:

a=0

2.3 Matematikai leírás (rövid, jogtiszta)

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás alapkapcsolata:

s=v⋅t

ahol

  • s – megtett út,

  • v – állandó sebesség,

  • t – eltelt idő.

Sebesség állandó: a test azonos nagyságú és irányú sebességgel halad.

Gyorsulás nulla: a=0, mert nincs sebességváltozás.

 A képeket készítette a Gemini.

Feladatok

Forrás: https://kemfiz.hu/fizika_kozep_kinetika.html

Feladatok 

(3, 21, 36, 45,  65)


3. MECHANIKAI MOZGÁS, VONATKOZTATÁSI RENDSZER

  • Kérdés: Két jármű mozgásáról készült grafikon. Melyik tett meg nagyobb utat az ábrázolt idő alatt?


  • Válasz: C) Egyenlő utat tettek meg.
  • Indoklás: Az út 150 km.

21. A SEBESSSÉG


  • Kérdés: Egy-egy pontszerű test egyenletes mozgását ábrázoltuk hely–idő grafikonon. Melyiké a nagyobb sebesség?


  • Válasz: B) A testek egyforma sebességgel mozognak.
  • Indoklás: Egyenes vonalú egyenletes mozgásnál a sebesség a hely–idő grafikon meredeksége. Az ábrákon a meredekségek azonosak.

36. PÁLYA, MEGTETT ÚT, ELMOZDULÁS


Kérdés:

Három test hely–idő grafikonja az origótól A pontig. Ki tette meg a legrövidebb utat?


Válasz:

D) Egyforma hosszúságú utat tettek meg.

Indoklás:

Egyenes mentén, megállások és visszafordulás nélkül az út megegyezik a kezdő–végpont távolságával; mind eljut A-ba → az utak azonosak.

A SEBESSSÉGVEKTOR: Az elmozdulásvektor és az eltelt idő hányadosa.
EGYENES VONALÚ MOZGÁSNÁL A SEBESSÉGVEKTORNAK ÉS AZ ELMOZDULÁSVEKTORNAK KÖZÖS HATÁSVONALA VAN.

45. Kérdés: A mozgás legalább két szakaszán állandó sebességű. Melyik grafikon tartozhat hozzá?


Válasz: B) A B) grafikon.

Indoklás: Két olyan szakaszt mutat, ahol  az s–t grafikon egyenes.


65. RELATÍV MOZGÁSOK

KÉRDÉS Egy mozgólépcsőn lefelé szaladva feleannyi idő alatt értünk le, mintha csak álltunk volna. Mit állíthatunk a mozgólépcsőhöz képesti sebességünkről?

VÁLASZ C) A mozgólépcső sebességével egyenlő.

INDOKLÁS

Ha állunk a mozgólépcsőn, akkor csak a mozgólépcső sebessége visz minket lefelé. Ha viszont szaladunk is rajta, akkor a saját mozgásunk sebessége hozzáadódik a mozgólépcső sebességéhez, így gyorsabban érünk le.

Mivel a szaladással feleannyi idő alatt jutunk le, az azt jelenti, hogy a sebességünk kétszeresére nőtt. A megtett út ugyanaz. 

Ez csak akkor lehetséges, ha a saját sebességünk pontosan megegyezik a mozgólépcső sebességével. 

Készítette: A COPILOT 

Vissza