2. A Naprendszer részei . . 213
2. A Naprendszer részei . . 213
2. A Naprendszer részei
1.
Naprendszer különböző égitestjeinek jellemző átmérő tartományai:
- Jupiter-típusú bolygók: 49 000 km – 143 000 km
- Föld-típusú bolygók: 4 879 km – 12 742 km
- Törpebolygók: ~900 km – 2 400 km (például Pluto: 2 377 km)
- Kisbolygók: ~1 km – 1 000 km (például Ceres: 940 km)
- Holdak: ~10 km – 5 200 km (például Ganymedes: 5 268 km)
- Üstökösök: ~1 km – 50 km (például Halley-üstökös: ~11 km)
2.
A Naprendszer nyolc bolygója közül a Merkúr a legkisebb, átmérője körülbelül 4 879 km.
A Naprendszer legnagyobb holdja Ganymedes, a Jupiter egyik holdja, amelynek átmérője 5 268 km.
Tehát Ganymedes nagyobb, mint a Merkúr, bár a Merkúr bolygó státusszal rendelkezik, míg Ganymedes egy hold.
3.
Galileo Galilei és a Hold felfedezései ��
1. Galilei élete és munkássága
- Született: 1564. február 15., Pisa, Olaszország
- Elhunyt: 1642. január 8., Arcetri, Olaszország
- Főbb tudományos eredményei: A távcső tökéletesítése, a heliocentrikus világkép támogatása, a mozgás törvényeinek kidolgozása.
2. A Hold megfigyelései
Galilei az elsők között használta távcsövét az égitestek vizsgálatára. 1609-ben a Holdat tanulmányozva az alábbi felfedezéseket tette:
- A Hold nem tökéletes gömb: Galilei észrevette, hogy a Hold felszíne hegyekkel és völgyekkel tarkított, ami ellentmondott az arisztotelészi nézetnek, miszerint az égitestek tökéletesen simák.
- A Hold árnyékai és kráterei: A megfigyelései alapján kiszámította, hogy a Hold hegyei akár több ezer méter magasak lehetnek.
- A Hold hasonlít a Földre: Galilei arra a következtetésre jutott, hogy a Hold nem egy tökéletes, éteri égitest, hanem egy földszerű világ, amelynek felszíne változatos.
3. Miért voltak fontosak ezek a felfedezések?
- Megkérdőjelezte az arisztotelészi világképet, amely szerint az égitestek tökéletesek és változatlanok.
- Támogatta a Kopernikuszi heliocentrikus elméletet, amely szerint a Föld nem a világegyetem középpontja.
- Új korszakot nyitott a csillagászatban, hiszen bebizonyította, hogy az égitestek vizsgálata révén többet tudhatunk meg a világegyetemről.
4.
Szabad szemmel a Holdat fényes, kerek égitestként látod. Néhány jellegzetesség, amit így is észrevehetsz:
- A fázisát (telihold, félhold, holdsarló stb.).
- A nagyobb fényes és sötétebb foltokat, például a holdi tengereket (mare).
Távcsővel nézve azonban egy teljesen új világ tárul fel előtted:
- Kráterek: A Hold felszínén számtalan kráter látható, amelyek meteoritbecsapódások nyomai.
- Hegyvidékek: A Hold nem egy sima gömb, hanem hegyek és völgyek borítják.
- Sugársávok: Egyes kráterek körül fényes csíkok húzódnak, amelyeket az ütközésekből származó törmelék hozott létre.
- Holdi tengerek részletei: A sötét területeken finomabb textúrát is felfedezhetsz.
Galilei maga is hasonló felfedezéseket tett, amikor először vizsgálta a Holdat távcsővel!
Naprendszerben a legtöbb égitest azonos irányban kering és forog, de vannak kivételes esetek, amelyek eltérnek ettől a szabálytól.
5.
Kivételes bolygók és holdak
- Vénusz – Retrográd forgás (ellentétes irányban forog, mint a többi bolygó).
- Uránusz – Szinte oldalára dőlve forog (~98°-os tengelyferdeséggel).
- Triton (a Neptunusz holdja) – Retrográd keringés (ellentétes irányban kering a bolygója körül).
Magyarázat a jelenségre
- Ütközések és gravitációs hatások – A Vénusz és az Uránusz különös forgása valószínűleg nagy ütközések következménye, amelyek megváltoztatták a tengelyük dőlését.
- Befogott holdak – A Triton valószínűleg egy befogott objektum, amely eredetileg a Kuiper-övből származhatott, és a Neptunusz gravitációja később magához vonzotta.
6.
Íme egy táblázat, amely tartalmazza a Föld és a Hold átmérőjét, valamint az arányukat:
Égitest
Átmérő (km)
Arány a Földhöz képest
Föld
12 742 km
1,00
Hold
3 474 km
~0,27
Ez azt jelenti, hogy a Hold átmérője körülbelül 27%-a a Földének. A rajzod ennek az aránynak megfelelően mutatja be a méreteket.
Földet és a Holdat egymás mellé rajzolva úgy, hogy az átmérőjük aránya egyenlő legyen a valódi átmérőik arányával:
7.
Íme a Naprendszer bolygóinak átlagsűrűsége:
Bolygó
Átlagsűrűség (g/cm³)
Merkúr
5,43
Vénusz
5,24
Föld
5,51
Mars
3,93
Jupiter
1,33
Szaturnusz
0,69
Uránusz
1,27
Neptunusz
1,64
A Föld-típusú bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) nagyobb sűrűségűek, mivel főként kőzetekből és fémekből állnak. A Jupiter-típusú bolygók (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) sokkal kisebb sűrűségűek, mivel főként gázokból és jégből épülnek fel.
8.
Íme a bolygók és legnagyobb holdjaik tömege, valamint a bolygótömeg/holdtömeg arány:
Bolygó
Bolygótömeg (kg)
Legnagyobb hold
Holdtömeg (kg)
Bolygótömeg/holdtömeg arány
Föld
5.97 × 10²⁴
Hold
7.35 × 10²²
~81
Mars
6.42 × 10²³
Phobos
1.07 × 10¹⁶
~60 000
Jupiter
1.90 × 10²⁷
Ganymedes
1.48 × 10²³
~12 800
Szaturnusz
5.68 × 10²⁶
Titan
1.35 × 10²³
~4 200
Uránusz
8.68 × 10²⁵
Titania
3.49 × 10²¹
~24 900
Neptunusz
1.02 × 10²⁶
Triton
2.14 × 10²²
~4 800
Megállapítás a Föld–Hold-rendszerről
A Föld és a Hold tömegének aránya 81, ami azt jelenti, hogy a Hold a Földhöz képest viszonylag nagy tömegű hold. Ez különleges, mert a legtöbb bolygó esetében a legnagyobb holdjuk tömege sokkal kisebb a bolygóhoz képest. A Föld–Hold-rendszer emiatt inkább egy kettős égitest-rendszerhez hasonlít, mint egy tipikus bolygó-hold viszonyhoz.