
18. Súly, súlytalanság
18. Súly, súlytalanság
🧍 Súly
A súly az az erő, amellyel egy test nyomja az alátámasztást vagy feszíti a felfüggesztést.
A súly annak az erőnek a nagysága, amellyel egy test az alátámasztását terheli, illetve a felfüggesztését húzza. A súly értéke nem minden esetben azonos a testre ható nehézségi erővel.
- Nyugalomban vagy egyenletes mozgás esetén: a súly megegyezik a nehézségi erővel.
- Gyorsuló mozgás közben (például liftben): a mért súly változhat. Felfelé gyorsuló liftben nagyobbnak, lefelé gyorsuló liftben kisebbnek érzékelhető.
🌌 Súlytalanság
Súlytalanság akkor lép fel, amikor egy test nem gyakorol nyomóerőt az alátámasztásra, például szabadesés közben. Ilyenkor a test ugyan vonzás alatt áll (van nehézségi erő), de nincs súlya.
- Példa: űrhajósok az űrben, ejtőernyős zuhanás kezdetén
🌌 Súlytalanság
Súlytalanságról akkor beszélünk, amikor a test nem fejt ki nyomó- vagy húzóerőt az alátámasztására vagy a felfüggesztésére. Ez leggyakrabban szabadesés során fordul elő.
Fontos, hogy ilyenkor a gravitáció továbbra is hat a testre, tehát a nehézségi erő nem szűnik meg, csak a test súlya válik nullává.
Példák súlytalanságra:
- az űrhajósok állapota Föld körüli pályán,
- szabadesésben lévő testek,
- az ejtőernyős zuhanásának kezdeti szakasza.
⚖️ Súly és látszólagos súly
⚖️ Látszólagos súly
A látszólagos súly az az érték, amelyet egy mérleg mutat. Ez a mérési eredmény a test mozgásától is függhet.
- Nyugalomban vagy egyenletes mozgáskor: a látszólagos súly megegyezik a valódi súllyal.
- Felfelé gyorsuló liftben: a mérleg nagyobb értéket mutat, ezért a test nehezebbnek tűnik.
- Lefelé gyorsuló liftben: a mérleg kisebb értéket jelez, így a test könnyebbnek érződik.
- Szabadesés során: a mérleg nulla értéket mutat, ezért a látszólagos súly megszűnik. Ezt az állapotot súlytalanságnak nevezzük.
Középszintű vizsgafeladatok
Forrás: https://kemfiz.hu/fizika_kozep_dinamika.html
5, 13, 33, 65, 79, 89, 91, 105
5.
Egy test súlya a Holdon kisebb, mint a Földön. Mi ennek az oka?
Válasz: A) A Hold tömege kisebb, mint a Földé.
Indoklás: A gravitációs gyorsulás kisebb, így a testre ható nehézségi erő (súly) is kisebb.
13.
Egy űrhajós súlytalanságot érez. Mit jelent ez?
Válasz: A) Nem gyakorol nyomást a padlóra.
Indoklás: Súlytalanságban nincs nyomóerő, mert az űrhajós szabadon esik.
33.
Miért hevülnek fel az űrhajók légkörbe lépéskor?
Válasz: C) A nagy sebesség miatt a levegő súrlódása felhevíti őket.
Indoklás: A súrlódásból származó hő nem függ közvetlenül a súlytól, de a mozgásállapothoz kapcsolódik.
65.
Mikor a legvalószínűbb a hinta kötelének elszakadása?
Válasz: B) Amikor a felnőtt középen van és a kötél függőleges.
Indoklás: Ott a legnagyobb a feszítőerő, mert a sebesség is maximális.
79.
Mekkora erővel nyomja az alsó mágnes a henger alját?

Válasz: A) 1,5 N erővel.
Indoklás:
Külső tartóerő: A henger alja az egyetlen függőleges külső támasz; a fal súrlódása elhanyagolható.
Belső erők: A mágnesek közti taszítás belső erő, nem változtatja meg a rendszer teljes súlyát.
Talajerő: Az alj által kifejtett nyomóerő egyenlő a három mágnes összsúlyával:
89.
Mekkora erővel lehet megemelni az 1 kg-os testet, ha 20 cm-t emelünk?

Válasz: D) F = 5 N, s = 40 cm.
Indoklás: Mozgócsiga miatt az erő fele, de a kötél kétszer akkora utat tesz meg.
105.
Melyik csigarendszerrel kell kisebb erőt kifejteni?

Válasz: A) Az A) esetben, mert ott több csigát használtunk fel.
Indoklás: Több csiga → több kötélszár → kisebb szükséges erő.
🌌 Súlytalanság
Forrás: https://kemfiz.hu/fizika_kozep_dinamika.html
19, 29, 38, 49, 59, 63, 65, 85, 90, 101, 103
19.
Egy liftben álló ember súlyérzete megváltozik. Mikor érzi magát könnyebbnek?
Válasz: C) Ha a lift lefelé gyorsul.
Indoklás: A nyomóerő csökken, így a látszólagos súly is kisebb → súlytalanságérzet közelíthet.
29.
Egy lift egyenletesen mozog felfelé. Mit állíthatunk a liftben álló emberre ható nyomóerőről?
Válasz: A) Fny = mg
Indoklás: Nincs gyorsulás, így a súlyérzet megegyezik a valódi súllyal → nem súlytalanság.
38.
Miért érzékelnek a Föld körül keringő űrhajóban az űrhajósok súlytalanságot?
Válasz: A) Mert az űrhajó szabadon esik a Föld felé.
Indoklás: A gravitáció hat, de nincs nyomóerő → súlytalanság.
49.
Egy porszem ütközik az űrsiklóval. Melyik test lendületváltozása nagyobb?
Válasz: C) Egyforma a két lendületváltozás abszolút értéke.
Indoklás: Newton III. törvénye alapján → azonos nagyságú, ellentétes irányú erők.
59.
A mérleg 77 kg-ot mutat egy 70 kg-os ember alatt. Merre mozog a lift?
Válasz: A) Felfelé.
Indoklás:
A mérleg a talaj által kifejtett nyomóerőt mutatja.
Most azonban nagyobb értéket mutat: 755 N.
Következtetés:
Ez csak akkor lehetséges, ha a lift felfelé gyorsul, mert ilyenkor a mérlegnek nemcsak a súlyt, hanem a gyorsulásból adódó többleterőt is tartania kell.63.
Az ábrán látható dimbes-dombos úton egy autó halad állandó nagyságú sebességgel. Hol érezheti magát súlytalannak az autóban ülő vezető?
Válasz: A) A domb tetején, ha megfelelő sebességgel halad.
Indoklás: A normálerő csökkenhet nullára → súlytalanságérzet.
65.
Mikor a legvalószínűbb a hinta kötelének elszakadása?
Válasz: B) Amikor a felnőtt középen van és a kötél közel függőleges.
Indoklás: Ott a legnagyobb feszítőerő → súlyérzet maximális → nem súlytalanság.
85.
Mi az eredő erő iránya az ejtőernyő kinyitásakor?
Válasz: C) Az eredő erő felfelé mutat, hiszen az ejtőernyős lassul.
Indoklás: A fékezőerő nagyobb, mint a súly → lassulás → súlyérzet nő.
90. Egy álló kosárlabdát oldalról egy tizedakkora tömegű teniszlabdával dobunk meg. A teniszlabda visszapattan a kosárlabdáról.
Melyik labdára hatott nagyobb erő az ütközés során?
Válasz: C) Egyforma a két testre ható erő nagysága.
Indoklás: Newton III. törvénye szerint → az erők egyenlőek.
101. Egy űrhajós egy olyan bolygóra érkezett, amelynek a tömege feleakkora, mint a Földé, de a sugara a Földével azonos nagyságú.
Hogyan változik az űrhajós tömege és súlya egy kisebb tömegű bolygón?
Válasz: B) A tömege nem változik, de a súlya a felére csökken.
Indoklás: Az űrhajós tömege nem változik, mert az anyagmennyisége független a bolygótól. A súlya viszont a gravitációtól függ: mivel a bolygó tömege feleakkora, de a sugara ugyanakkora, a gravitációs gyorsulás is fele lesz a földi értéknek. Ezért az űrhajós súlya a Földön mért érték felére csökken.
103.
A Földön vagy a Holdon nagyobb egy űrhajós tömege?
Válasz: C) A két égitesten ugyanakkora a tömege.
Indoklás: A tömeg nem függ a gravitációtól → csak a súly változik.
Készítette: A COPILOT.
