13. Newton II. törvénye
Newton II. törvénye
Erőhatás: Test és környezete közötti olyan kölcsönhatást, amely alak- vagy mozgásállapot - változást okoz, erőhatásnak nevezzük.
Erő: Erőhatás mértéke.
Jelölés: F
SI mértékegység: Newton (N)
Tömeg: A test tehetetlenségének mértéke.
Jelölés: m
SI mértékegység: kilogramm (kg)
Newton II. törvénye
A testre ható erő egyenlő a test tömegének és gyorsulásának szorzatával.
📜 Törvény megfogalmazása
Ez azt jelenti, hogy a test gyorsulása (a) egyenesen arányos a rá ható erővel (F), ha a tömege (m) állandó.
Ez azt jelenti, hogy a test gyorsulása fordítottan arányos a tömegével (m), ha az erő (F) állandó.
Dinamika alaptörvénye
A testre ható erők eredője egyenlő a test tömegének és gyorsulásának szorzatával.
A dinamika alapegyenlete
13. Newton II. törvénye (2, 5, 12, 89, 110)
2. Mi a feltétele egy test gyorsuló mozgásának?
Helyes válasz: C) A testre ható erők eredője ne legyen 0.
Indoklás: Newton II. törvénye szerint gyorsulás akkor van, ha az eredő erő nem nulla.
5. Fölfelé hosszabb ideje 2 m/s² gyorsulással mozgó liftben 50 kg tömegű ember személymérlegen áll. Mit mutat körülbelül a mérleg?
Helyes válasz: C) 60 kg-ot.
Indoklás: A mérleg a nyomóerőt méri, ami gyorsuláskor nagyobb:
F = m(g + a) = 50(9.81 + 2) ≈ 600 N, ami 60 kg-nak felel meg.
12. Egy 2 kg tömegű testre ható erők eredője 6 N nagyságú. Mit mondhatunk a test gyorsulásáról?
Helyes válasz: A) A gyorsulás nagysága 3 m/s².
Indoklás:
m= 2 kg
F= 6 N
a=?
Newton II. törvénye:
89. Mekkora erővel és úton emelhető az 1 kg-os test 20 cm magasra csigával?
Helyes válasz: D) F = 5 N, s = 40 cm.
Indoklás: A csiga felezi az erőt, de kétszer akkora úton kell húzni.
