1. Égi mozgások . . . . . . .211

X. ÉGI JELENSÉGEK

1. Égi mozgások

1.

A szökőévek rendszere a naptárunk pontosságának fenntartására szolgál. Egy naptári év hivatalosan 365 napból áll, de a valóságban a Föld egy teljes keringése a Nap körül körülbelül 365,2422 nap. Ha nem alkalmaznánk korrekciót, akkor az évszakok idővel eltolódnának, és néhány száz év alatt jelentős eltérések keletkeznének.

A szökőévek bevezetése és fejlődése

Az első ismert szökőéves rendszert Julius Caesar vezette be Kr. e. 46-ban, amikor a Julián-naptár keretében minden negyedik évhez hozzáadtak egy plusz napot. Ez egyszerű és hatékony volt, de a rendszer kis mértékben pontatlan maradt. A felhalmozódó eltérések miatt XIII. Gergely pápa 1582-ben bevezette a Gergely-naptárt, amely további pontosításokat tartalmazott.

A szökőévek szabályai a Gergely-naptárban

A jelenleg használt Gergely-naptár szerint:

• Minden néggyel osztható év szökőév (pl. 2024, 2028).
• A 100-zal osztható évek nem szökőévek (pl. 1700, 1800, 1900).
• A 400-zal osztható év viszont szökőév (pl. 1600, 2000).

Szökőnap helye és szerepe

A szökőnap február 29-én van, és ezt minden négyévente beillesztjük a naptárba, kivéve a fenti különleges kivételeket.

2000 szökőév volt, 2100 nem lesz

• 2000 szökőév volt, mert osztható 400-zal.
• 2100 nem lesz szökőév, mert bár osztható 100-zal, nem osztható 400-zal, ezért kimarad a február 29.

2.

Nikolausz Kopernikusz és a heliocentrikus világkép

Kopernikusz élete és munkássága

• Született: 1473. február 19., Toruń, Lengyelország
• Elhunyt: 1543. május 24.
• Pap, matematikus és csillagász, aki forradalmasította a világegyetemről alkotott képünket.

Mit jelent a heliocentrikus világkép?

A heliocentrikus világkép azt az elméletet jelenti, hogy nem a Föld, hanem a Nap van a világmindenség középpontjában. Ezzel szemben a korábban uralkodó geocentrikus világkép szerint a Föld volt középpontban, és minden égitest körülötte keringett.

Kik fogalmazták meg ezt Kopernikusz előtt?

Bár Kopernikuszt tartják a heliocentrikus modell kidolgozójának, már az ókorban is voltak gondolkodók, akik felvetették ezt az ötletet:

• Arisztarkhosz (Kr. e. 3. század) – elsőként javasolta, hogy a Föld és más bolygók a Nap körül keringenek.
• Alhazen (11. század) – arab tudós, aki kritizálta a geocentrikus modellt.

Miben volt más Kopernikusz elődeihez képest?

• Matematikai bizonyítékokat alkalmazott, hogy alátámassza a Naprendszer modelljét.
• Kidolgozta, hogy a bolygók elliptikus (nem tökéletes kör alakú) pályákon mozognak.
• Hatása forradalmi volt – Galilei, Kepler és Newton is Kopernikusz elméleteiből indult ki.

Kopernikusz hatása a tudományra

Munkája alapjaiban rengette meg a középkori világképet, és hozzájárult a modern csillagászat megszületéséhez.

3.

Johannes Kepler és a bolygópályák törvényei

Kepler élete és munkássága

• Született: 1571. december 27., Németország
• Elhunyt: 1630. november 15.
• Matematikus, csillagász, aki megalkotta a bolygómozgás törvényeit, amelyek alapjaiban megváltoztatták az univerzumról alkotott képünket.

Hogyan írta le Kepler a bolygópályákat?

Kepler bebizonyította, hogy a bolygók nem tökéletes kör alakú pályán mozognak, hanem ellipszis alakú pályát követnek. Három törvényt fogalmazott meg:

• Ellipszis-törvény: Minden bolygó a Nap körül egy ellipszis alakú pályán mozog, amelynek egyik fókuszpontjában a Nap található.
• Területi törvény: A bolygók nem egyenletes sebességgel haladnak – a Naphoz közelebbi pályaszakaszokon gyorsabban, míg távolabb lassabban mozognak.
• Harmadik törvény (harmonikus törvény): A bolygók keringési ideje (T) és pályájuk fél nagytengelye (a) között matematikai kapcsolat van: T² ∝ a³.

Mire alapozta Kepler az elméletét?

Kepler Tycho Brahe csillagász rendkívül pontos megfigyelési adataira támaszkodott. Tycho Brahe évtizedekig figyelte a bolygók mozgását, és Kepler ezekből dolgozta ki matematikailag a törvényeit.

Miért volt ez a felfedezés meghatározó a tudományban?

• Megdöntötte az aristotelészi és ptolemaioszi geocentrikus világképet.
• Előkészítette Newton gravitációs elméletét, amely később magyarázatot adott a bolygók mozgására.
• Kepler törvényei alapvető fontosságúak a modern csillagászatban és űrkutatásban – a mai űrszondák és bolygóközi pályaszámítások is ezekre épülnek.

4.

A Vénusz-átvonulás egy ritka csillagászati jelenség, amikor a Vénusz a Földről nézve elhalad a Nap korongja előtt. Ilyenkor a bolygó egy apró fekete pontként látható a Nap felszínén.

Milyen gyakran fordul elő?

A Vénusz-átvonulások párosával jelentkeznek, 8 év eltéréssel, majd a következő átvonulásra 105,5 vagy 121,5 évet kell várni.

Mikor volt legutóbb, és mikor lesz legközelebb?

• Legutóbbi átvonulás: 2012. június 5-6.
• Következő átvonulás: 2117. december 11.

Ez a jelenség nemcsak látványos, hanem tudományos szempontból is fontos volt: korábban a csillagászok a Vénusz-átvonulásokat használták a Nap-Föld távolság meghatározására.

5.

· Kis Medve (Kis Göncöl): Ez a csillagkép az északi égbolton található, és legismertebb csillaga a Polaris, vagyis a Sarkcsillag. A Kis Medve csillagkép története egészen az ókori görög mitológiáig nyúlik vissza.

· Hattyú: Ez a csillagkép a nyári égbolt egyik leglátványosabb formációja. A Deneb nevű csillaga az egyik legfényesebb az égbolton, és a Hattyú csillagkép része.

· Herkules: Az ókori görög mitológia híres hőséről elnevezett csillagkép. A csillagkép egyik érdekessége, hogy a Herkules-gömbhalmaz (M13) az egyik legszebb mélyég-objektum.

6.

A Stellarium program beállításához, hogy a Déli-sarkról vagy az Északi-sarkról figyeld meg az égboltot, kövesd az alábbi lépéseket:

Megfigyelési hely beállítása

• Nyisd meg a Stellariumot.
• Nyomd meg az F6 billentyűt (vagy keresd a helymeghatározási panelt az oldalsó menüben).
• Keresd meg a "Megfigyelési hely" opciót.
• Írd be a koordinátákat:
• Északi-sark: Szélesség: +90° Hosszúság: 0°
• Déli-sark: Szélesség: -90° Hosszúság: 0°
• Mentés és bezárás.

Idő változtatása

• Nyomd meg az F5 billentyűt (vagy keresd az időkezelő panelt).
• Állítsd be az időt:
• Próbáld ki a különböző időpontokat (például éjfél, dél, hajnal).
• Használhatod az idő gyorsítását is, ha látni akarod a Nap mozgását egy teljes nap alatt.
• Figyeld meg a Nap mozgását a horizonthoz képest.

7.

· Nyisd meg a Stellariumot.

· Nyomd meg az F5 billentyűt, vagy keresd ki az Időbeállítás panelt.

· Válaszd ki a születésnapod dátumát és az éjszakai órákat.

· Figyeld meg, milyen fázisban lesz a Hold – keresd ki a Holdat, és nézd meg a megvilágítási arányát.

· Kapcsold be a bolygók kijelzését (az "Égitestek" beállításnál), hogy lásd, milyen bolygók lesznek láthatóak.

· Kapcsold be a csillagképek neveit és rajzait az opciókban, így látni fogod, hogy mely csillagképekben helyezkednek el az égitestek.

Vissza