1. Az éghajlatváltozás okai . . . . . . . .195
1. Az éghajlatváltozás okai . . . . . . . .195
IX. KÖRNYEZETÜNK
- Az éghajlatváltozás okai
1.
Az ultraibolya (UV) fényt három fő tartományra osztják: UV-A, UV-B és UV-C. Az alábbi táblázatban összefoglalom ezen tartományok jellemzőit:mylikeled.com
UV-A
UV-B
UV-C
Hullámhossztartomány (nm)
315–400
280–315
Légköri elnyelés helye
Az ózonréteg nem nyeli el jelentős mértékben.
Az ózonréteg túlnyomórészt elnyeli.
Veszélyesség, ártalom
Hozzájárul a bőrrák kialakulásához, és elősegíti a bőr öregedését.
Napégést okozhat, és növeli a bőrrák kockázatát.
2.–
3.
a) CFC-termelés 1950-ben, 1970-ben és 1980-ban
- 1950: Az adatok alapján a termelés 1950-ben viszonylag alacsony volt, körülbelül 0,1-0,2 kilotonna (100–200 ezer tonna) körül.
- 1970: A termelés jelentősen növekedett, és körülbelül 0,5-1 kilotonna (500–1000 ezer tonna) között volt.
- 1980: Ekkor a termelés még nagyobb volt, 1,5-2 kilotonna (1500–2000 ezer tonna) körüli értékre emelkedett.
b) Legnagyobb CFC-termelés
- A legnagyobb termelés a 1980-as évek elején volt, körülbelül 2,5-3 kilotonna (2500-3000 ezer tonna) körüli mennyiséggel.
c) Montréali Jegyzőkönyv és termelés csökkenése
- A Montréali Jegyzőkönyv 1987-ben jött létre, és az egyik legfontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezmény, amely célul tűzte ki a CFC-gázok és más ózonréteg-romboló anyagok fokozatos eltávolítását. Az egyezmény nagyban hozzájárult a CFC-k és hasonló anyagok globális termelésének csökkentéséhez.
- 1992-re a CFC-termelés jelentősen csökkent, és az akkori szint körülbelül 50-60%-kal alacsonyabb volt a csúcsértékekhez képest.
d) Miért fontos a CFC-gázok termelésének csökkentése?
A CFC-gázok a legfontosabb ózonréteg-romboló anyagok közé tartoznak. Az ózonréteg védi a Földet az ultraibolya (UV) sugárzástól, amely rendkívül káros az élővilágra, különösen az emberi bőrre és a szemekre. A CFC-k és más vegyületek kibocsátásának csökkentésével sikerült megállítani az ózonréteg fokozatos elvékonyodását és csökkenteni az UV-sugárzásnak való kitettséget. Ez segít megelőzni a bőrrákot, a szemkárosodásokat és más egészségügyi problémákat, és hozzájárul a környezet védelméhez.
4. a) Mi az a ppm?
A ppm (parts per million) egy mértékegység, amely azt jelzi, hogy hány egységnyi anyag van egy millió egységnyi keverékben. A "ppm" tehát az anyag koncentrációját jelöli, és nagyon hasonló a százalékhoz, de míg a százalék 100 egységre vonatkozik, a ppm 1 millió egységre vonatkozik. Például egy 10 ppm-es koncentráció azt jelenti, hogy 10 egységnyi anyag található 1 000 000 egységnyi keverékben.
b) Átváltások
- 100% = 100% = 1 000 000 ppm
- 100%-os koncentráció = 1 000 000 ppm
- 30% = 30% = 300 000 ppm
- 30%-os koncentráció = 300 000 ppm
- 10% = 10% = 100 000 ppm
- 10%-os koncentráció = 100 000 ppm
- 0,12% = 0,12% = 1 200 ppm
- 0,12%-os koncentráció = 1 200 ppm
- 0,0034% = 0,0034% = 34 ppm
- 0,0034%-os koncentráció = 34 ppm
- 23 ppm = 23 ppm = 0,0023%
- 23 ppm = 0,0023%-os koncentráció
- 360 ppm = 360 ppm = 0,036%
- 360 ppm = 0,036%-os koncentráció
- 1150 ppm = 1150 ppm = 0,115%
- 1150 ppm = 0,115%-os koncentráció
- 5,6 ppm = 5,6 ppm = 0,00056%
- 5,6 ppm = 0,00056%-os koncentráció
Az átváltás képletei:
- A ppm-et százalékba úgy konvertálhatjuk, hogy a ppm értéket elosztjuk 10 000-tel:
ppm÷10000=%\text{ppm} \div 10 000 = \%ppm÷10000=% - A ppm-et ezrelékbe (‰) úgy konvertálhatjuk, hogy a ppm értéket elosztjuk 1000-tel:
ppm÷1000=‰\text{ppm} \div 1000 = ‰ppm÷1000=‰
5.
a) A légkör melyik rétegében található a legnagyobb arányban ózon?
→ A sztratoszférában.
b) Körülbelül milyen magasságban a legnagyobb az ózonarány, és mennyi ez az arány ppm-ben és százalékban kifejezve?
→ A legnagyobb ózonkoncentráció kb. 20-25 km magasságban van.
→ Az aránya körülbelül 8-10 ppm (ez a grafikon pontos értékétől függ).
→ Százalékban kifejezve:
1 ppm = 0,0001%, tehát:
10 ppm = 0,001% ózon.
c) Körülbelül milyen magasságban kezd el intenzíven növekedni az ózonmennyiség?
→ Kb. 15 km magasság körül kezd el jelentősen nőni.
d) Körülbelül milyen tartományban van 3 ppm felett az ózon aránya?
→ Kb. 18 km és 35 km közötti magasságban található 3 ppm felett az ózon koncentrációja.
6.
a) Nézz utána, hogy milyen vastagságnál beszélünk ózonlyukról!
→ Ózonlyukról akkor beszélünk, ha az ózonréteg vastagsága 220 Dobson-egység (DU) alá csökken.
b) A Föld mely részén alakult ki ózonlyuk?
→ Az ózonlyuk legnagyobb mértékben az Antarktisz (Déli-sarkvidék) fölött alakul ki, főként a déli félteke tavaszán (szeptember-október).
c) Az alábbi képen 2021. októberi mérések alapján elkészített ózontérképet láthatsz. A Földnek melyik részét látjuk a képen?
→ A képen a Déli-sarkvidék (Antarktisz) és környéke látható, mert ott figyelhető meg a legnagyobb ózonlyuk.
d) Rajzold be a képre az ózonlyukat!
→ Az ózonlyuk területe a 220 DU-nál kisebb vastagságú rész. Általában kékes-lilás színnel jelölik.
(Küldd el a képet, ha szeretnéd, hogy konkrétan berajzoljam neked!)
e) Milyen az aktuális helyzet? Hogyan változik egy év alatt az ózonlyuk?
Az ózonlyuk változása évente így néz ki:
- Tavasszal (déli féltekén szeptember-október) → a legnagyobb méretű az ózonlyuk.
- Nyár végére és ősz elejére csúcsosodik ki → akár 20-25 millió km²-es is lehet.
- Nyár után → fokozatosan elkezd bezáródni.
- Télen és tavasszal → szinte teljesen eltűnik.
Ez az ismétlődő folyamat minden évben megfigyelhető.